Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíki Tamás: Kegyúri konfliktusok a gödöllői koronauradalomban a két világháború között
Kegyúri konfliktusok a gödöllői koronauradalomban 49 ház, utóbbiak mögött az uradalom tekintélye állt),23 24 25 továbbá az egykori hatalmi viszonyokat szimbolizáló rítusok kiüresedésében és mögöttük egészen eltérő gyakorlatokban nyilvánult meg. Utóbbit a kegyúr bemutatási joga szemlélteti. A lelkészek kiválasztására (alkalmasságuk eldöntésére), majd kinevezésére és ünnepélyes beiktatására a megyés püspök tartott igényt, a patrónus számára a prezentálás maradt. Am a világi hatalom formális és informális módon (a főispán, a szolgabírók, az uradalmi tisztviselők révén) kontrolálta ezt a folyamatot,24 és nem csupán a hitélet megújítására alkalmas, hanem a saját erkölcsi és politikai értékrendjének megfelelő lelkészek kiválasztását fogadta el. Ily módon a kegyúr egykori joga a falusi közösség lelki életének felügyeletére a két világháború között sem szűnt meg maradéktalanul. „A besnyői Szűz Mária örömünknek oka” Hasonlóan éles konfliktusok jellemezték a koronauradalom és a máriabesnyői kapucinus zárda két világháború közötti kapcsolatát, melynek meghatározása is vitákhoz vezetett. A birtok és a minisztérium szerint kegyuraságról nincs szó, mivel az alapító Grassalkovich (I.) Antal csupán a templom fenntartására vállalt kötelezettséget, s az ezen felüli, a jogutódok által nyújtott támogatások „magasabb erkölcsi szempontokat” követő kivételes kegyadománynak és nem kötelezettségnek minősülnek. A zárda számára viszont természetes volt a kegyúri jogviszony, amit az 1763-as alapítólevél szabályozott, s a Besnyőre telepített szerzeteseknek emelt templom és kápolna (amely a patrónus végső nyughelyét adta és Mária-zarándokhellyé vált) szimbolikusan is megerősített.23 23 A szentszéki tanácsosi címmel rendelkező Schlager Árpád esperes, apátplébános Czitó Győzőnek címzett levele, melyben a benefíciumnak járó jogokat követeli, teljes önállóságról, sőt némi távolságtartó fölényről tanúskodik: „Tekintetes Koronauradalmi Igazgatónak! Szíveskednék sürgősen intézkedni, hogy úgy a magam, mint az összes egyházi személyek készpénzjárandósága valorizálva kiutaltassanak, és a jövőben minden halogatás nélkül előle- gesen fölvehetők legyenek.” MOL. K184. 3028. cs. 5. t. 70394/1927. 24 Hanauer Árpád az 1933 márciusában tartott püspökkari értekezleten tette szóvá a „püspöki tekintélyre sérelmes” gyakorlatot, és azt javasolta, hogy a földművelésügyi tárca a lelkészekről, ha kíván, a püspöknél vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszternél tájékozódjon. A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei, 1919-1944. Szerk.: Beke Margit. I-II. köt. München-Bp, 1992.1. 487. p. 25 A lokális történeti hagyományban, melynek ápolói a kapucinus szerzetesek, a település 18. századi újraalapítása, a Grassalkovich család felemelkedése és a kegyhely kialakulása összefonódott, és mitikus eredetet nyert. 1759- ben, midőn a 300 éves templomrom helyén elkezdődött az új templom építése, az egyik kőművessegéd álmot látott, melyben a következők hangoztak el: „Ha a templom romjai közt ásni fogsz, valami szép tárgyat találsz.” S valóban, a segéd hamarosan a Mária-kegyszoborra bukkant. P. Bartal Ince: Máriabesnyő története. Esztergom, 1929. (továbbiakban: Bartal, 1929.) 38- 40. p. (Bartal Ince kapucinus áldozópap a máriabesnyői Historia
