Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Anka László: Apponyi Albert gróf és a kongruatörvények
Apponyi Albert gróf és a kongruatörvények 55 kell megoldani, amelyek az ilyen minőségű állapotokat előállítják és eltűrik. A gróf a 800 koronás minimumot elfogadhatónak tartotta, de csak az iskolázott lelkészek és segédlelkészek számára. Nem értett egyet azzal sem, hogy a törvényjavaslathoz mellékelt indokolás minden kritika nélkül elfogadja a lelkészségek, plébániák számát. Apponyinak a görög keleti lelkészek nagy számával szemben voltak fenntartásai. „Minden vallási szükségletnek mértékén felül, gyakran egyes családi érdekek kielégítése szempontjából számos lelkészség állíttatott fel, a melyeknek állami segélylyel való fentartása ismét semmi jogosultsággal nem bír.”10 11’ Azt javasolta, az állam előbb győződjön meg az ország valós lelkészi szükségleteiről, mielőtt még törvény általi garanciát vállalna az összes plébánia pénzelésére. Nem helyeselte Apponyi Albert, hogy az állami segélyt a lelkészi jövedelmi állapotokhoz szabta, de nem tesz ugyanakkor különbséget szegény egyház / szegény egyházközösség illetve gazdag egyház / gazdag egyházközösség között. Rosszallását fejezte ki amiatt is, hogy a törvényjavaslat nem foglalkozott a fennálló egyházi adók részleteivel sem, miközben az ezekből befolyó lelkészi jövedelmet egészítené ki állami támogatással. Aránytalanságot vélt felfedezni a hívők száma és a kiutalásra kerülő pénzösszegek között. Úgy számolt, hogy 2,2 millió evangélikus 438 ezer, 1,5 millió görögkeleti román 911 ezer, 1,2 millió ágostai hitvallású 71 ezer, 700 ezer izraelita pedig 91 ezer korona támogatásban részesülne.11 És az ellen is kifogással élt, hogy az egyházi adók sem egyenlő teherként jelentek meg az eltérő felekezeteknél. Apponyi azt javasolta, a támogatási összegeket a felekezetek kapják meg és alapsze- rűen kezeljék. Évente minden felekezet nyújtsa be a kormánynak a segélyezendő lelkészségek listáját, amelyet a kormány szervei ellenőriznek. Ha valahol szabálytalanságot észlelnek, akkor a lelkészt törölhetik a segélyezendők listájáról, vagy megvonják tőle a fizetésemelést. Apponyi Albert kifogásai elősorolása után azt javasolta a képviselőháznak, hogy a törvényjavaslatot átdolgozásra küldjék vissza a Tisztelt Ház közoktatási és pénzügyi bizottságához. Határozati javaslatot nyújtott be az alábbi tartalommal: 1. A kormány a vallásfelekezetek főhatóságaival/képviselőivel egyeztetve állapítsa meg a segélyezendő lelkészségek számát. 2. Csak kvalifikált lelkészt lehessen segélyezni. 3. A segély annyi legyen, hogy mindenki biztosan megkapja a 800 koronát. 4. Legyen lehetősége az államnak felügyelni, hogy csak valóban a plébánosok támogatására fordítsák a kongruát. 5. A támogatást alap formájában kezeljék a felekezetek. 6. A kormánynak legyen lehetősége a segély megvonására. 7. A kormánynak legyen lehetősége visszavenni az alapot, ha a felekezet nem teljesíti a törvényben foglaltakat.12 A képviselők nem fogadták el Apponyi határozati javaslatát, a szabadelvű párti kormánytöbbség egységesen felsorakozott Wlassics kultuszmi10 Uo. 11 Uo. 20. p. 12 Uo. 21. p.