Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 3. szám - RECENZIÓK - Tősér Gergő: A piarista rend Magyarországon. Szerk.: Forgó András. Budapest, Szent István Társulat, 2010. (Rendtörténeti konferenciák, 6.) 738 old.

152

Egyháztörténeti Szemle XI/3 (2010)

Műveit a Vita poetica című irodalomelméleti munkájában adta közre, 1693-ban. Mellette alkotott még egy igen híres képvers-író, Slavkovsky Benedek, aki kronosztikonjai és kabbalista versei révén vált ismertté. A képvers-költészet piarista hagyománya egészen a 19. század közepéig nyomon követhető.

Maczák Ibolya Okos Testamentum világos szókkal, piarista prédikációk az Oltáriszentségről című tanulmányából megtudjuk, hogy az első magyarországi, piarista szerzetes által írott irodalmi mű, az Urteste-napi prédikáció 1724-ben jelent meg, írója a Szent István király kolostor-béli Tagányi Adalbert (1685-1760). A szerző e művet a Magyarországon hagyományossá vált, eucharisztiáról szóló prédikációk szempontjából vizsgálta.

Kovács Eszter Gelasius Dobner történetírói munkásságának magyar vonatkozásairól írt dolgozata rámutat arra, hogy Gelasius Dobner (1719-1790) cseh piarista történetíró kiváló szakmai kapcsolatot ápolt a kor magyar történészeivel, különösképp Pray Györggyel. Monumenta Bohemiae Historica című 1768-as művének második kötetében összegyűjtötte a cseh és magyar történelem közös forrásait. Szintén ő volt az, aki 1784-ben pontosan behatárolta az egykori Morva Birodalom földrajzi elhelyezkedését (Kritische Abhandlung von den Gränzen Altmährens).

H. Kakucska Mária Az Orczy család és a Piarista Rend című dolgozata a kötet következő tanulmánya. Orczy Lőrinc (1718-1789) 1726 és 1730 között a pesti piarista gimnázium tanulója volt. Irodalomszervezői munkásságának köszönhetően később is számos piarista szerzetessel maradt kapcsolatban, úgymint Révai Miklóssal (1750-1807), aki a versei mellé írt kézikönyv szerkesztője volt. Révai levelezett fiával, Orczy Józseffel (1746-1804) is.

Hernády Zsolt „A hazámnak felszentelem fogytomig az én éltem” - Benyák Bernát hazafias költészete című dolgozata Benyák Bernát piarista professzort (1745-1829) a magyar és latin nyelven alkotó költőt és neológust mutatja be. Versei az életében bekövetkezett fordulatokról, valamint az 1780 és 1820 között fejlődő magyar politikai életről szólnak.

Bárczi Zsófia Az irodalomtörténet-írás hagyományainak továbbélése és módosulása Sík Sándor irodalomtörténeti tárgyú munkáiban című tanulmányában kimutatja, hogy a pozitivista irodalomtörténet-írás valamint a spiritualitás hagyományai keverednek Sík Sándor műveiben. Esztétikai tárgyú munkáiban - általában nevelési célzattal - csodálja a nemzeti és katolikus elvek, illetve erkölcsi parancsolatok örök manifesztációit.

Sas Péter Biró Vencel piarista rendtartomány főnök és történetíró szerepe az erdélyi tudományos életben címmel közölt tanulmányt. Bíró Vencel (1885-1962) tekinthető a 16-18. századi erdélyi történelem legnagyobb és legjelentősebb szakértőjének. Tankönyveket és novellákat egyaránt írt. 1908-tól a kolozsvári piarista gimnázium tanáraként