Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 3. szám - RECENZIÓK - Molnár Sándor Károly: Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Budapest, A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2009. 163 old.
Recenziók 125 FEKETE Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Budapest, A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2009.163 old. „A 16. század óta első ízben tettek közös hitvallást a reformáció lutheránus, református és egyesült egyházai.”(Wilhelm Niesel) A L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent Demokrácia és diktatúra Németországban, 1918-19451 könyv második kötete tartalmazza a Harmadik Birodalomra vonatkozó legfontosabb dokumentumokat. A bevezető rész 70-72. lapjain ismerteti a szerző a német egyháztörténet legfontosabb eseményeit, amelyhez három forrás tartozik.2 Sem a történeti ismertetőben, sem a források között nincs utalás a Barmeni Teológiai Nyilatkozatra, pedig ez bizonyult a legfontosabb elvi állásfoglalásnak a Deutsche Christen mozgalommal kapcsolatosan, mely létrehozta az egységes német protestáns egyházkormányzatot, és amely a III. Birodalom támasztékának tekinthető. A Deutsche Christen mozgalommal és a diktatúrával szembeni kiállás lehetőségének dokumentuma a Barmeni Hitvallás, melynek 75. évfordulójára megjelent kötet a magyar olvasók számára még értékesebbnek bizonyul, hiszen eddig csak cikkek és tanulmányok jelentek meg annak hatásáról és magyarországi visszhangjáról. Marc Bloch történetelméleti könyvében számtalan példán keresztül mutatta be a történelemtudomány feladatát, vizsgálódási körét és ösz- szetettségét. Ezek közül az egyik a Zwin-öböl természeti környezetének változásairól szóló rövid elemzése, hogyan építettek gátat, ami a terület elmocsarasodását, feltöltődését segítette elő. A földrajzi környezet változásait Bruges városának történetén keresztül szemléltette, ami a település felemelkedéséhez „mutandis mutandis saját kora Londonává vagy New Yorkjává” fejlődéséhez vezetett.3 Rávilágított a szerző arra, hogy nem csupán az eseménytörténetre kell figyelni, hanem az előzményekre, következményre és a mozgatórúgók feltárására. Következtetésként megállapítja, hogy a történelem - természet, környezet, ember - összefüggéseit egyszerre kell feltárni. Néhány lappal később az egyház- történet tárgyát vizsgálva leírja, hogy „azt kell megértenünk, miért hisz annyi ember körülöttünk a Keresztrefeszítésben és a Feltámadásban. A 1 Németh István: Demokrácia és diktatúra Németországban, 1918-1945. 1. köt. Az 1918. novemberi forradalom és a weimari köztársaság. 2. köt. A „Harmadik Birodalom”. (1933-1945) Összegzés és dokumentumok. Bp., 2007. 2 A fejezet címe „Egyházpolitika (1933)” 269-283. p. A források a követezőek: A német evangélikus egyház alkotmánya (1933. július 11.); A német evangélikus egyház alkotmányáról szóló törvény (1933. július 14.); Konkordátum a Szentszék és a Német Birodalom között (1933. július 20.) Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp., 1996. 23-25. p. 3
