Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marosi István: Görög katolikusok Bereg vármegye Tiszaháti járásában
Görög katolikusok Bereg vármegye Tiszaháti járásában 43 magyar tudattal rendelkeztek.) Ezáltal alátámasztható a véleményünket, hogy a Tiszaháti görög katolikusság erőteljesen magyar érzelmű és identitású volt a 19-20. század fordulóján. Papp Antal püspököt már idéztük, aki a ruszin papság ragaszkodását is az anyatej hasonlatával érzékelteti,35 mennyivel inkább volt tehát magyar érzelmű és tudatú a Tiszaháti járás görög katolikussága, amely ráadásul már az alföldi területen, a tömbmagyarság területén élt. Marina Gyula ruszin nemzetiségű görög katolikus pap életrajzi könyvében'^' is ezt a magyar tudatot fejezi ki, ráadásul ruszin területen élve. A Beregszászi Esperesi Kerület és a Tiszaháti járás A Tiszaháti járás, mint politikai egység és a Beregszászi Esperesi Kerület, mint egyházi közigazgatási egység területileg nem fedte egymást. Munkánkban a Tiszaháti járás görög katolikusaival foglalkozunk. A kérdés tárgyalásában a visszavetítés elvét követjük, és az 1910-es nép- számláláskor fennálló területi egységeket vizsgáljuk. Egy 1786-os irat szerint ugyanis más beosztásai voltak a területeknek. A Beregszászi Esperesi Kerület pedig, mint egyházi közigazgatási egység folyamatosan alakult ki. Az egyházmegye fejlődése igyekezett követni az úgynevezett politikai megye határvonalait, azon belül osztotta fel a főesperesi és esperesi kerületeket. A vármegyei főesperességek (Archi-Diaconatus) kerületi esperességekre (Districtus) voltak felosztva. A Bereg vármegyei főesperesség 11 kerületi esperességre oszlott: beregszászi, borhalmi, beregrákosi, borzsovai, kisalmási, krajnai, munkácsi, szentmiklósi, szolyvai, vereckei, valóéi. Ez a felosztás az 1915-ben kiadott schematismuban szerepel, amely utolsó egyházi jegyzék volt a Trianon előtti Magyarországon.37 Az 1910-es népszámlálás követi a fennálló megye és járási rendszert. A Tiszaháti járás az 1910-es közigazgatási reform idején jött létre. A Bereg vármegyei öt járás egyike, melyek a következők voltak: Tiszaháti (székhelye: Beregszász), Mezőkaszonyi (székhelye: Mezőkaszony), Munkácsi (székhelye: Munkács), Felvidéki (székhelye: Ilosva), Szolyvai (székhelye: Szolyva). Két rendezett tanácsú város volt még a vármegyében: Beregszász és Munkács. Az 1910-es népszámlálás és az 1915-ös egyházi összeírás áll egymáshoz közel az időben és tartalomban, így összevethetőek egymással. Az 1910-es népszámláláskor ugyanis felekezetek szerint is rangsorolták az ország népességét. Az 1878, 1893, 1896, 1899, 1908, 1915-ben kiadott görög katolikus egyházi összeírások (schematismusok) szintén közöltek adatokat a vallási hovatartozásra vonatkozóan. 35 36 37 35 F. 151. Op. 3. Jegy. hr. 523. 36 Marina Gyuia: Ruténsors. Kárpátalja végzete. Toronto, 1977. (111.: Ungvár, 1999) 37 Schemi9i5,44 — Az egyházi összeírások (schematismusok) egységes jelölésének rövidítése: Schern (= Schematismus) 1915 (= a kiadás éve), 44 (= oldalszám az aktuális összeírásból).
