Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kacsinkó Adrián Gábor: Csereháti ruszin emlékek

Közlemények

Csereháti ruszin egyházi emlékek

Kacsinkó Adrián Gábor

Vallásukat tekintve a ruszinok többsége görög katolikus. Őseik Közép- Európában, a római és bizánci (görög) rítusúak érintkezési területén, az 1595. évi lengyelországi breszti unió, majd hazánkban az ungvári unió révén 1646-ban csatlakoztak Rómához. Ettől kezdve Magyarországon is létrejött az unitus, azaz görög katolikus egyház, Ungvár után Munkács központtal.1

Görög rítusú egyházközségek a Csereháton már a 15. illetve a 17. században is kialakultak. Gadnán Lucskay Mihály ruszin történetírására hivatkozva már a 15. században is létezett,2 3 4 5 Viszlón 1620-ban, Baktakéken pedig 1680-ban. Rakacán 1619-ben, Tornabarakonyban 1648-ban, Abodon pedig 1694-ben alapították az egyházközségeket.3 Ezek a települések - Abod és Rakaca kivételével - 1715-re már elnéptelenedtek.

Az 1711. évi szatmári béke után a beköltöző ruszin telepesek is gyarapították Cserehát lakosságát. A görög rítusú új telepesek számos faluban saját vagyonukból illetve földbirtokosaik segítségével építették fel a fából készült templomokat. Abaújszolnokon a tölgyfából készült templom az 1700-as évek elején épült, majd 1758-ban új ráépít ettékd Abodon pedig 1710-ben készült el az istentiszteleti hely.s Rakacán az 1500-as években a dombon álló, lerombolt vár helyére 1720-1721-ben kövekkel építették a templomot a korábbi fakápolna helyén. Az erődfallal körülvett kőtemplom környékén, azaz védett helyen választották ki a görög katolikus hívők a temetőjük helyét. Homrogdon 1775-től létezett a fatemplom.6

Az 1741. évi munkácsi görög katolikus egyházmegye lelkészségeinek összeírása szerint a Csereháton csak Rakaca település rendelkezett kőtemplommal. Abodon, Gadnán, Garadnán, Kányban, Kéken (Baktakék), Szolnokon (Abaújszolnok), Vadászon (Felsővadász) és Viszlón pedig fából készített templomok voltak. Abodon, Rakacán és

1 Hattinger Klebaskó Gábor: Magyarországi ruszinok. Bp., 1998. 5. p.

2 Sasvári László: Ruszin hagyományok görögkatolikusságunk néprajzában. Bp., 1996. (továbbiakban: Sasvári, 1996.) 29. p.

3 Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak- Magyarországon a 18-19. században. In: Interetnikus kapcsolatok Északkelet- Magyarországon. Szerk.: Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Vica Gyula. Miskolc, 1984. (továbbiakban: Sasvári, 1984.) 156. p.; Sasvári, 1996.14-29. p.

4 Kárpáti László: Az egykori abaújszolnoki görög katolikus fatemplom Myskovszky Viktor rajzain és az egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján (1876,1877). In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XXXVII. Szerk.: Veres László-VigaGyula. Miskolc, 1999. (továbbiakban: Kárpáti, 1999.) 681. p.

5 Sasvári, 1984.156. p.

6 Sasvári, 1996. 27-30. p.; Vö. A Cserehát turistakalauza. Szerk.: Rakaczky István. Miskolc, 1998. 270. p.