Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - RECENZIÓK - Petrás Éva: Jakab Attila: Vergődésben. Magyar kisebbségek "történelmi" egyházai az átalakuló Európában. (Problématár.) Budapest, Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2009.
168 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) malomkövei között őrlődnek az átalakuló és egységesülő Európában.” (114. old.) Ez a mai helyzet - érvel a szerző - a jelenkori politika felszíni zajossága alatt, a történelem mélyebb, csendesebb rétegeiben lezajló folyamatok eredménye is: míg a II. világháború előtti időszakban az egyházak nyújtották a kisebbségi magyar közösségek megmaradásának utolsó bástyáját, addig a kommunista időszakban az egyházak már létükben is fenyegetetté váltak, s egyre csökkenő mértékben voltak képesek a magyar kisebbségek nemzeti identitásőrzésének helyévé válni. A poszt-kommunista időszak nemzetállam-építési lázával tehát már többszörösen kisemmizett és zárt felekezeti identitásukba magukra záruló katolikus és protestáns egyházak szembesültek. Jakab Attila számára tehát a történelem a jelenkori folyamatoknak mintegy magyarázatául szolgál, érdeklődése azonban nem történészi, hanem sokkal inkább politológiai. így érthetjük meg a történeti részek objektív hangú ismertető jellegének és a szubjektív részek sokszor szenvedélyes érvelésének okait is: a szerzőt mindvégig feszíti a kisebbségek sorsáért érzett elkötelezett felelősség, amelynek nyomát sem a kisebbségi magyar közösségek egyházi (és nem egyházi) vezetőiben, sem a magyarországiakban nem látja. A jelenbeli helyzetértékelése éppen ezért pesszimista: „Az évtizedeken keresztül védekező állásokba beszorított, és a puszta létért való egyenlőtlen, jogtiprásokkal és megaláztatásokkal tarkított küzdelembe belekényszerített kisebbségi magyar egyházak értelemszerűen és főképpen intellektuális szempontból kimaradtak a nyugateurópai vallási fejlődésből, még hatványozottabban, mint a többi kö- zép-kelet-európai egyház. Ennek eredményeképpen megrekedtek a tekintélyelvűségben, teológiájuk pedig időközben elavult. A plurális demokrácia és a globalizáció erejükön felüli kihívásokkal szembesítette őket. Mivel a rendszerváltás utáni években elszalasztották a megújulás lehetőségét - vagy egyszerűen nem rendelkeztek az ehhez szükséges humán erőforrással -, illetve nem igyekeztek tisztázni az egyes egyháziaknak a kommunista diktatúrával való együttműködését, jelenleg egyre erőteljesebben modernitás-ellenesekké váltak. Ugyanakkor nem igazán érzékelik azokat a társadalmi folyamatokat sem, amelyek nagykorúsít- ják mind az állampolgárt, mind pedig a hívőt” - hangzik a könyv konklúziója. (114. old.) A felekezeti etnicitás különböző szocio-morális miliőkben való tematizálódása a történelmi Magyarország területén többszörösen ösz- szetett nemzeti és vallási identitásképletek kialakulásához vezetett. Magyar kisebbségek vonatkozásában ennek jobb megértését nagymértékben segítheti Jakab Attila könyve. A magyar kisebbségek történelmi egyházainak történetével, illetve történelmüknek olyan interpretációjával ismerkedhetünk itt meg, amely társadalomtörténészek számára is tanulságos olvasmány. Roger Brubaker klasszikus interpretációs mo- delljéts alapul véve elsősorban a nemzeti kisebbségek autochtón fejlő- 5 5 Brubaker, Rogers: Nacionalizmus új keretek között. Bp., 2006. 55-60. p.
