Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - DOKUMENTUM - Csűrös András Jakab: Püspök a püspöknél. Egy találkozás elemzése
Püspök a püspöknél 161 volt a találka célja. Nyilván, az utóbbi logikusabb, és elfogadhatóbb lehetőséget kínál. A végén meg kell említenünk, hogy Szamosközi a találkozóról nem végzett elemző-értékelő munkát.35 Az ügynök elsősorban nem mint hálózati személy találkozott a nyugdíjas Ravasszal, s ezért exploratív35 36 37 38 megnyilvánulásairól nem is ad hírt. Mégis papírra kellett vetnie e találkozást, hiszen, ha úgy megy híre, hogy erről nem készített jelentést, könnyen elveszthette volna az ÁEH vezetőinek bizalmát, főleg, hogy minden bizonnyal erre Bartha Tibor debreceni püspök szívesen rá is segített volna, ahogyan tette ezt később, más esetben.37 A beszélgetésnek nincs igazi vonalvezetése; csapongó. A témákat nem a hálózati személy alakítja ki; a hat témafelvetésből legalább ötöt Ravasz határoz meg. Felmerülhet a kérdés, mégis, mi értelme volt ennek a találkozásnak? Hiszen operatív szempontból nem volt jelentős, Szamosközi elődjének javaslatait - tudomásunk szerint - nem fogadta meg.38 A Ravasszal kapcsolatos „hivatalos politika” már a találkozó előtt kezdett megváltozni a támadásból az elfeledés-elhallgatás irányába, tehát ezen sem hozott változást. Két, egymással ellentétes hipotézis néz szembe egymással: egyik esetben hálózati személyként bizonyos kérdésekre akart rávilágítani, de ebben sikertelen maradt. Másik esetben pedig Ravasz Lászlót, a század egyik legnagyobb magyar igehirdetőjét és egyházi vezetőjét akarta személyesen megismerni. Ez utóbbit támasztja alá az is, hogy Szamosközi nem Ravasz Bimbó úti lakásán akart vele találkozni („Sz. a találkozásra nézve egy közömbös helyet tartott alkalmasnak”) pedig ez kiváló alkalom lett volna egy operatív „terepszemlére”. Nem diszkreditálta39 Ravaszt: semmilyen terhelő adatot, epés megjegyzést nem olvashatunk, pedig a „Debreceni” vagy a „Cseh Sándor” f. n. ügynök*0 egy ilyen lehetőséget bizonyosan nem hagyott volna ki. 35 „Elemző-értékelő munka: a gondolkodási műveletek összessége, amely a rendelkezésre álló adatok, információk és jelenségek alapján összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban vizsgálja az ellenséges tevékenységet és von le következtetéseket.” Állambiztonsági Értelmező Kéziszótár. Bp., BM Könyvkiadó. 1980. (továbbiakban: ÁB-kéziszótár, 1980. 36 Exploratív (lat.): felderítő, felfedező, kikémlelő jellegű. -Exploratív beszélgetés: kikérdezés, meghallgatás, beszámolás. 37 Kiss, 2006.1414-1415. p. 38 Az ezt követő püspöki jelentés i960, október 27-én hangzott el, ebben a találkozásról Szamosközi minimális szinten sem számolt be. A beszélgetésen elhangzottak még véletlenül sem jelennek meg a következő évek jegyzőkönyveiben, a hivatalos lapok hasábjain. Többek között: DRERL. A/i. a. fond. 28. dob. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1958-1961.; Reformátusok Lapja i960, évi számai. a» „diszkreditál (fr.): valakinek a hitelét rontja, a bizalmat aláássa, valakit, vagy valamit lejárat. A bomlasztás egyik módszere.” ÁB-kéziszótár, 1980. 4° ÁBTL. M-40212. sz. dosszié. „Cseh Sándor” f. n. ügynök. 1978. június 20. - 1984. március 13.
