Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - DOKUMENTUM - Csűrös András Jakab: Püspök a püspöknél. Egy találkozás elemzése

156

Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010)

(Szamosközi először Juszkó Eta püspöki titkárnővel? beszélt, később pedig Ravasszal) készült jelentéssel kapcsolatban nem kell külön kitérnem arra a „talányra”, hogy hármójuk közül ki volt az, aki „Szatmári” fedőnéven jelentett.. .7 8 9

Vázlatosan vizsgáljuk meg, hogy az 1956-os forradalom óta milyen események történtek két szereplőnk életében: Ravasz László 1957. április 14-én, nagypénteken prédikált utoljára a budapesti Kálvin-téri templomban.9 Azóta sorozatos támadás érte egyházi részről, ennek egyik „csúcspontja” Kádár Imre Egyház az idők viharaiban címmel megjelent, nem éppen lehengerlő írása volt.10 Ravasz László utódja, Bereczky Albert püspök 1958. december 31-ével vonult véglegesen visz- sza,11 miután kellő módon elszigetelődött. Utódjául a kelenföldi esperes-lelkészt, Hajdú Pétert12 szerette volna, de az ÁEH a másik budapesti esperest, Szamosközi Istvánt13 választotta ki erre a feladatra.

7 „Juszkó Eta (1908-1975), Ravasz és Bereczky püspökök titkárnője, a Dunamelléki Püspöki Hivatal irodaigazgatója.” Pap László: Tíz év, és ami utána következett, 1945-1963. Adalékok a Magyarországi Református Egyház XX. századi történetéhez. Bern - Bp.. 1992. (továbbiakban: Pap, 1992.) 392. p.

8 „1958-ban a református egyház vonalán hazafias elvi alapon ügynöki munkára beszerveztem „Debreceni” fedőnéven a tiszántúli püspököt. És „Szatmári” néven a budapesti esperest.” 1958. december 22. Éves összefoglaló: „az elmúlt évben egy püspököt és egy püspökjelöltet szerveztünk be. A püspökjelölt püspökké való megválasztása folyamatban van. Tehát lényegében két egyházkerületet a jövőben ügynökeink fognak irányítani.” ÁBTL O- 136586 / 2.

9 „Drága ajándék volt azonban számomra az, hogy 1956. nov. 4-től 1957. április 14-ig hirdethettem az Igét.” Ravasz László: Emlékezéseim. Bp., 1992. 392. p.

10 Kádár Imre: Egyház az idők viharaiban. A Magyarországi Református Egyház a két világháború, a forradalmak és ellenforradalmak idején. Bp., 1957. A propagandisztikus anyagot angolul is kiadták: Kádár, Imre: The Church in the storm of time... Bp., 1958.

11 KóSA László: A budapesti reformátusok történetének időrendi áttekintése a kezdetektől 1989-ig. In: Reformátusok Budapesten. II. köt. Szerk.: Kosa László. Bp., 2006.1464. p.

12 Talán a következő, időben későbbi, mégis fontos jelentés rávilágít, hogy operatív szempontból miért nem őt választották ki püspöknek: „Hajdú Péter: Rendszerünk iránt feltétlen lojális, becsületes, a szocializmus egyháza megteremtésének előharcosa, konok, az egyházi érdeket mindenek fölé állítja, szűklátókörű, véleményéből nem enged.” ÁBTL O-136586 / 1. Debreceni f.n. ügynök jelentése, 1962. október 23.

13 „Bár Szamosközi tevékenységére többször is az »egyházi reakcióval« való kapcsolattartás árnyéka vetült, személyében, csakúgy, mint Bartháéban, mind az ÁEH, mind a politikai rendőrség szempontjából megbízható, a hatalom egyházpolitikai céljainak megfelelő püspök került az egyházvezetésbe.” - Kiss Réka: Fejezetek a budapesti reformátusság második világháború utáni történetéből az 1970-es évekig. In. Reformátusok Budapesten. II. köt. Szerk.: Kosa László. Bp., 2006. (továbbiakban: Kiss, 2006.) 1403. p.