Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon
A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években 149- Thury Lajos - is aktív szerepet játszott az eseményekben, ezért a SZÉT felszólította, hogy tartsa távol magát az iigytől.99 Lődi pozíciója is meggyengülhetett, mert a Népszabadság i960, november 25-ei számában negatív hangvételű cikket közölt az Élő Isten Gyülekezetével kapcsolatosan. A SZÉT ezért levélben kérte Lődi Lajos országos elnököt, hogy az i960, december 7-ei SZÉT megbeszélésre hozza magával a felekezet hitelvi szabályzatát. A SZÉT tagegyházai ugyanis csak olyan egyházak, felekezetek lehettek, amelyeknek hitelvi szabályzatát a Tanács biblikusnak ismert el, és nem találta azokat a társadalmi felfogással ellentétesnek.11,0 A SZÉT 1962 elején ismét foglalkozott az Élő Isten Gyülekezetével. Úgy tűnik, hogy Lődi mást vallott bizonyos kérdésekben, mint amit az 1958-ban állami nyomásra elfogadott hitelvi szabályzatában lefektetett. A SZÉT ezért megpróbálta Lődit meggyőzni nézetének helytelenségéről. A SZÉT ugyanis köteles volt fellépni akkor is, ha valamelyik tagegyház olyan tant hirdetett, amely nincs benne az általa lefektetett szabályzatban. Az igehirdetők pedig nem vallhatták a felekezetűk álláspontjával ellentétes bibliai nézeteket.99 100 101 Az Élő Isten Gyülekezetének szeparatista múltja és exkluzivitása miatt nem volt jó kapcsolata sem a SZÉT tagegyházaival, sem pedig a történelmi egyházakkal. Tagságát a felekezet jellegéből adódóan (szombat, Szentlélek-ajándékok, úrvacsorái lábmosás) adventista és pünkösdi gyökerei személyekből nyerte. A különböző felekezeti háttérből érkező vezetők (baptista, adventista, pünkösdi) értelemszerűen részben magukkal hozták a korábbi felekezetűk tanítását, amely számos vita forrását képezte. Teológiai képzetlenség, a „közvetlen kinyilatkoztatások” gyakorisága, valamint perfekcionista törekvéseik miatt a közösség a kiforratlanság jegyeit viselte. Szervezeti életük is hasonló vonásokat takart. A gyülekezeti tagokat nyilvántartották, de pontos adatokkal nem rendelkeztek. A tagok bármikor kifejthették véleményüket. Tizedet szedtek, de országos központ hiánya miatt a központi ellenőrzés sem létezett. A lelkészkedést szabad foglalkozásként végezték. A gyülekezeti adományok a közös kiadások levonása után az igehirdetők kezébe mentek át, amely visszaéléseket eredményezhetett. Nemzetközi kapcsolataik - testvérközösség hiányában - nem léteztek.102 A viták, a heves szóharcok mindennapos eseménynek számítottak, ezért a közösség szakadások sorozatát élte át. 99 SZÉT jegyzőkönyv (i960, december 2.) [R.Z.] 100 SZÉT jegyzőkönyv (i960, december 2.) [R.Z.] 101 SZÉT jegyzőkönyv (1962. június 20.) [R.Z.] Lődi tanításában problémát találtak a palesztinai kérdéssel, illetve az úrvacsorái pörköltevéssel kapcsolatban. Utóbbi esetében Lődi kijelentette, hogy átmenetileg megszüntették a pörköltevést, de később visszatértek hozzá. 102 Szigeti Jenő: Az Élő Isten Gyülekezete rövid története. [Kézirat.] Bp., é.n.
