Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom története az ötvenes években Magyarországon

132 Egyháztörténeti Szemle Xl/2 (2010) magukra hagyják, akkor csupán illegálisan működhettek volna, amely a Rákosi-diktatúra éveiben nem csupán jogi-, hanem létbizonytalanságot is jelentett. Az értük való felelősségvállalás szintén veszélyeket rejtett az MSZSZ vezetői számára, mert korábban a pünkösdi vezetők ígéreteiket nem tartották be. Egyes gyülekezetek hitéletükkel súlyos bajokat okoz­tak. A helyzet rendezését pedig személyes (és anyagi), illetve dogmati­kai ellentétek nehezítették. Kiss Ferenc (MSZSZ elnöke) orvosprofesz- szor megfogalmazása szerint ugyanis mindegyik csoportnak volt egy „rögeszméje”, amelyet a közös látásból kiemelt, és nagy hangon hirde­tett. Ezért az MSZSZ csak egy új pünkösdi vezetői csoportért tudott volna felelősséget vállalni, amely képes lett volna egy egyesült felekeze- tet létrehozni.6 Az MSZSZ vezetői 1951-ben 6-12 hónap haladékot kértek az Állami Egyházügyi Hivataltól (ÁEH) a pünkösdiek ügyének a rendezéséhez, de csak hat hetet kaptak. Az állam a pünkösdi csoportok feloszlatását nem tervezte, de helyzetük rendezésére törekedett. Két lehetőség merült fel a pünkösdi csoportok részére. 1. Az MSZSZ tagegyházai, vagy felügyele­te alá tartozó csoportok lesznek. 2. Közvetlenül tárgyalnak az ÁEH-val.7 Az első eset az MSZSZ számára azért jelentett problémát, mert a pün­kösdi csoportok vezetői egymásért sem tudtak felelősséget vállalni, illetve egymással sem voltak képesek együtt dolgozni. Az új vezetői réteg kialakítása irreális elképzelésnek tűnt, mert a régi vezetők egzisz­tenciális okok miatt nem adták volna át a tisztségüket. A kialakulatlan felekezeti viszonyok az egyes csoportjaik ide-oda vándorlásával fenye­gettek. Másrészt a mozgalom „prozelita-szerző” tevékenységét is kifo­gásolták. A közvetlen ÁEH-s kapcsolatuktól is tartottak, mert ebben az esetben az állami szervek előtt félő volt, hogy lejáratják Tomi Józsefet.8 Az MSZSZ a kockázatot felmérve elvállalta a pünkösdi csoportok felügyeletét. Az állam ekkor még nem avatkozott volna bele abba, hogy a pünkösdiek csoportonként, vagy egy név alatt csatlakoznak-e a szö­vetséghez. Egyes prédikátorok részére azonban csak abban az esetben szándékoztak igazolványt adni, ha az rendelkezik az MSZSZ bizalmá­val.9 Első lépésként az MSZSZ azt javasolta a pünkösdi csoportoknak, hogy 2-2 minden funkciótól független személyt jelöljenek meg, akik majd kiválasztják a háromfős vezetést. A szövetség kérése kiegészült azonban azzal, hogy a fentiek közé ne a korábbi pártoskodókat tegyék be. Az egység bármilyen formájától, illetve vezetőik leváltásától a cso­6 MSZSZ jegyzőkönyve (1951. augusztus 22. és 1951. szeptember 10.) (A szer­ző gyűjteménye - továbbiakban: [R.Z.]) 7 MSZSZ jegyzőkönyve (1951. szeptember 21.) [R.Z.] 8 MSZSZ jegyzőkönyve (1951. szeptember 21.) [R.Z.] - Evangéliumi Keresz­tyén Felekezet országos munkás tanácskozásának jegyzőkönyve (1951. szep­tember 4.) Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség iratai (továbbiakban: [EPK.]) 9 MSZSZ jegyzőkönyve (1951. szeptember 21.) [R.Z.]

Next

/
Thumbnails
Contents