Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csohány János: Leo Thun egyházpolitikája
Leo Thun egyházpolitikája 89 erdélyi protestánsok nagy része tiltakozott a birodalmi protestáns egyház terve ellen, annyira örültek annak az örökös tartományok protestánsai, mert akkor egy nagy lélekszámú egyház keretébe tartozásuk, az annak élén álló császári-királyi főkonzisztóriummal nagyobb védelmet adott volna nekik a katolikus egyház rovásukra elkövetett túlkapásai ellen. 1850 őszén a kultuszminisztériumban (állam)titkárként alkalmazta Thun Josef Andreas Zimmermann (1810-1897) nagyszebeni jogakadémiai professzort,* 20 aki ettől kezdve a protestáns egyházalkotmány kidolgozásának, bevezetése módjának megtalálása terhét nagy részben átvette Kuzmánytól. A munkálatokról rendszeresen tájékoztatta Thun a császárt, aki véleményezte a munkálatot, és akkor folytatta a tervezetet Zimmermann. így azt is mondhatjuk, hogy Ferenc József egyházpolitikájának is nevezhetjük a Thunét. 1852. december 14-én terjesztette a minisztertanács, majd annak jóváhagyása után a császár elé Thun a tervezetet. Az uralkodó kikérte a birodalmi tanács véleményét, ami elutasító volt. Az agg Metternich is ellenezte. 1854-ben döntött úgy a császár, hogy egyelőre ne birodalmi protestáns egyházalkotmányt készítsenek, hanem csupán Magyarország számára.21 Ez a lassúság szinte érthetetlen, de nem a cs. kir. adminisztráció tehetetlenségéről volt szó, hanem szerintem várták az idő múlását, hogy a magyarországi egyházi autonómiához ragaszkodók, az ún. autonómisták belefáradjanak az ellenállásba, felhagyjanak a minisztériumok, sőt a császár küldöttségjárásokkal történő zaklatásával és egyéb ellenállási kísérletezéseikkel, és a végén elfogadják az oktrojált egyházalkotmányt. De várták a Szent Székkel készülő konkordátum aláírását is, hiszen akkor a pápa és a katolikus egyház hathatósabb támogatásával még jobban az erő helyzetéből tárgyalhattak volna a protestáns egyházalkotmányról. 1855 nyarán Bécsben magyarországi „bizalmi férfiakkal” tárgyalták végig egy hónapon át a most már csupán a magyarországi két protestáns egyház számára készített alkotmánytervezetet.22 Azzal egy időben zárult a konkordátum megkötésének ügye, az aláírást viszont a császár születésnapjára halasztották. Zimmermann tervezete az 1835. évi porosz alsó-Rajna-vidéki és westfáliai református konzisztoriális egyházalkotmány mellett az 1791. évi budai és pesti zsinatok végzéseit is némileg figyelembe vette. A protestáns autonómiát azonban így is mélyen sértette pusztán az a tény, hogy az uralkodó akar egyházalkotmányt adni a magyarországi protestáns egyházaknak, továbbá a világiakat a Mikrofilmarchiv im Haus-Hof- und Staatsarchiv, Wien.;Vö. Csohány, 1979. 49-52. p. 20 Zimmermann, Franz: Das Ministerium Thun für die Evangelischen im Gesamtstaat Österreich 1849-1860. Wien, 1926.; Zimmermann, Josef Andreas: Die Leiturkunden für Neuordnung der evangelischen Kirche im Gesamtstaat Österreich. Im Jahre 1852 verfasst von J. A. Zimmermann. Hg. mit Einleitung von Franz Zimmermann. Hermannstadt, 1925. 21 Csohány, 1979. 62-71. p. 22 Csohány, 1979. 72-82. p.
