Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csohány János: Leo Thun egyházpolitikája
Leo Thun egyházpolitikája 87 gi protestáns egyházszervezetet úgy ábrázolta, mint ami a lázadás melegágya, ezért is megszüntetendő és a birodalom összes protestánsa egy birodalmi protestáns egyházba egyesítendő, aminek legfőbb vezetője a birodalmi főkonzisztórium legyen, amelynek tagjait az uralkodó nevezze ki, és fizesse. Az egyház hierarchikus-episkopális, azaz lelkészek és szuperintendensek által vezetett legyen, a szuperintendenseket az állam fizesse, hogy azok egyházuk tagjaitól anyagilag is függetlenek legyenek, és képviselni tudják az állami elvárásokból rájuk háruló feladatokat. Ezt adják ki egy ideiglenes rendeletben és kb. három év múlva bizalmi emberek tanácsát kikérve az uralkodó engedélyezzen zsinatot, ami elfogadja - legfeljebb lényegtelen módosításokkal - a már érvényben lévő egyházalkotmányt. Ugyanezt megküldte 1849. július 6-i dátummal az evangélikus vallású, erdélyi szász származású Geringer bárónak12 * * 15 (1806-1889), Magyarország politikai kormányzójának (Landes- Comissair in Ungarn). 1850-ből található a Thun-Hohenstein Nachlaß iratai között Kuzmánynak szintén egy hasonló beadványa.« Ezzel el is jutottunk ahhoz a ponthoz, ahol látjuk a Leo Thun protestáns egyház- politikájának forrását. Közben 1849. október 8-án beiktatták Kuzmányt a bécsi Protestáns Teológiai Tanintézet frissen létesített gyakorlati teológiai tanszékére, az ő kötelessége lett az egyházjog előadása is.1* Kollár és Kuzmány nemzetiségi politikájuk érdekében összbiro- dalmi politikai hasznot ígértek a bécsi kormánynak, e politikai haszon érdekében fogadta el a kormány javaslataikat és készíttette el Thun velük, vagy már Kuzmányval a rövid úton, láthatóan még 1850-ben császári paranccsal bevezetni kívánt egyházalkotmányt.« 1850 januárjában nem várt módon értesült erről Georg Bauhofer (1806-1864) budai német evangélikus lelkész, az evangélikus Mária Dorottya főhercegnő, József nádor felesége volt udvari lelkésze. Hamarosan, 1850. február 10-én megjelent - az egyébként református vallású - Julius von Haynau báró, Magyarország katonai kormányzójának a magyarországi protestáns egyházak átszervezéséről szóló ideiglenes rendelete. A rendelet Kollár és Kuzmány közreműködésével készült, mert az eddig Kirche (1849). Edition und Analyse. Presov, 2000. (Acta Collegii Evangelici Presoviensis VII. Miscellanea anno 1999.) (továbbiakban: Schwarz, 2000.) 97-109. p. Eredeti az Österreichisches Verwaltungsarchiv, Wien, Nachlaß Helfert, Konvolut 5. alapján közölve. Másolata található: MOL. (továbbiakban: Magyar Országos Levéltár) D 55. (= Abszolutizmuskori Levéltár.) Rés. Ger. Nr. 522/1849. 12 Schwarz, 2000.109-114. p. Eredetije: MOL. D 55. Rés. Ger. Nr. 522/1849. ‘3 Kuzmány, Karl: Historische Darstellung der Verfassungs-Veränderungen der evangelischen Kirche im Kaiserstaate Österreich nach den verschiedenen Ländern und beiden Confessionen (1850). E címmel és jelzettel hivatkozás: CsoháNY, 1979. 166. p., 14. sz. jegyz. Teljes szövege: Schwarz, 2000. 90-97. p. Eredetije: Haus-Hof und Staatsarchiv, Wien. Nachlaß Leo Thun-Hohenstein. A 3 XXL D 92. ^ Schwarz, 1993.164. p. 15 Schwarz, 1993.165. p.
