Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szigeti Jenő: Tizennyolcadik századi lelkészsorsok

68 Egyháztörténeti Szemle Xl/2 (2010) dött. Megörökítette a latin alkalmi verseket, amelyekkel találkozott, latin feliratokat is gyűjtött, de volt szeme a köznapi nevezetességek megfigyelésére és rögzítésére is. Egy tanév elteltével, 1780. június 2-án Bécsen keresztül indul haza. Ide augusztus 28-án érkezik meg, és hamarosan megismerkedik „egy fő anglus úrral,” kinek latinos neve Sidneius Swinneius, aki szintén átuta­zóban járt a császárvárosban. Konstantinápolyból jött, ahol hat évet töltött, és hazafelé menet a „páduáni gróf’ házban lakott. Klasszikus műveltségű ember volt, aki a görög és római szerzőket könyv nélkül idézte. 58 esztendős volt találkozásukkor. 21 éves korában teológiai doktorátust szerzett. „Vele megismerkedvén, megkívánta, hogy minden harmad nap vele legyek früstökömön; magával hintón hordott, az anglus követhez elvitt etc. A többek közt a magyar reformata ekklézsiákról szorgal­matosán tudakozódott [...] Egy páros körmöczi arannyal megaján­dékozván, versekkel köszöntem meg neki. Kívánt tőlem más verse­ket is, ő is epigrammával kedveskedett.” Gazdagon megajándékozta a poétái lelkű jó barát Keresztesi Józsefet. A segítségével ismerte meg a bécsi könyvtár ritkaságait. Szeptember 14- én utazott tovább. „Elmenvén Bécsből megcsókolgatott és megáldván elbúcsúzott.” (20-21) Keresztesi József, megfizetvén hét mázsa könyveiért a harmincadot 1780. október 26-án indult haza a „császár hajóján”. Itt sem marad el a színes legendás útleírás: „Petronella és Haimburg között néztem azt a szép kerek hegyecskét, melyet Mátyás király katonái maguk mulattából hordottak a süvegekkel. Mások pedig úgy tartják, hogy az Attila vitézei közül minden egy sisak földet vívén ide, abból lett ezen hegy.” (21) Po­zsonyban ismét megvámolták a könyveit, amit Pestre küldött, ő pedig 1780. november í-én szülővárosába, Veszprémbe érkezett, itt töltötte szüleivel a telet. 1780. november 29-én meghalt Mária Terézia, „a gyászban az egy lévén vigasztalás, hogy felséges II. József császár, mint egy Silvius ült a Lavinia királyi székében”. (22) A Türelmi rendelet - lehetőség: hogyan éltek vele? 1781. február 1-jén tér vissza Debrecenbe. Fráter Pál fogadja házába. „Ezen keresztyén úrnak szárnya alatt mind bő asztalt, mind menedék­helyet találtam.” (23) Többfelé hívják szolgálni, házitanítóskodni. Ezen a nyáron - utoljára - hazamegy szüleit meglátogatni, „ugyan ekkor Pesten a felséges császárt s annak táborozását szemléltem”. (23) Visz- szatérve Debrecenbe hallja meg a Türelmi rendelet jó hírét. így ír erről naplójában: „A felséges II József császár és magyarországi király megszánván a maga protestáns híveit minden birodalmaiban, azokat d. 19. oct, a vallás szabadsága végett kiadott 16 punctumokból álló normális

Next

/
Thumbnails
Contents