Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hajdú Vera: Makó Pál költői mintái és versalkotási módszere az Ad Amicum című elégiája alapján

56

Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010)

védnél dolgozott. Első operaszövege A Hesperidák kertje nagy sikert aratott, amin felbuzdulva több librettót írt. Ekkor szerezte a Didone abbandonatát, melyet Sardi megzenésített; a darabot 1724-ben páratlan tetszéssel adták elő Nápolyban, majd csakhamar egész Itáliában, sőt Bécsben is. E sikerei után VI. (Magyarországon királyként III.) Károly császár Bécsbe hívta, és udvari költőjévé nevezte ki. Itt írta melodrámáinak jelentős többségét, ez volt a legtermékenyebb korszaka. Mária Terézia is különösen kedvelte őt, bár az ő trónra kerülése után a változó ízlés miatt mások lettek az elvárások Metastasio felé is: rövi- debb színjátékokat, kantátaszövegeket írt. A zenés dráma, azaz az opera szakértője volt. Nincs kizárva, hogy a bécsi udvarban személyesen is találkozhattak Makóval.

A 111. sorban olvasható Nocette név alatt nagy valószínűséggel Carolus NocETUStsz (vagy Charles Noceti, Bagnone, 1694 - Róma, 1759) olasz szerzetest kell értenünk, aki irodalmat, retorikát és filozófiát tanított Rómában. A De Iride Carmen philosophicum című munkája Rogerius Boscovich tanainak ismeretéről tesz bizonyságot. Benedetto Stays8 (Ragusa, 1714 - Róma, 1801) Rómában pápai titkárként működött. Descartes dicsőítésére latinul írt verset Philosophiae versibus traditae libri VI címmel, és költeménye jelent meg a newtoni filozófia tiszteletére is. Thomas Cevasí (Milánó, 1648 - Milánó,1673) matematikai munkásságáról vált ismertté, de emellett adott ki verseket is Carmina, Poema és Sylvae címmel. Ugyanide sorolhatjuk Petrus SCHEZt57 58 59 60 (Bécs, 1691 - Graz, 1756) is, akit noha név szerint nem jelenik meg a versben, a 113. sor mégis az ő nevéhez kapcsolható. Ezt a sort szintén Makó segítségével tudjuk Schezhez kötni a már említett 1752-es kötet jegyzetei miatt, amelyekben megadja, hogy Schez Péter Metamorphosis Hungáriáé című művére kell gondolnunk. Az ausztriai rendtárs földrajztudománnyal foglalkozott, tehát őt is joggal sorolhatjuk a tudós jezsuiták közé.

Magyarországi rend- és költőtársa volt Adányi András (1715 - 1795)-6' Jezsuitaként élete ugyanazokon az állomásokon ment keresztül, mint Makóé. Kiválóan érthetett ő is a latin nyelvű verseléshez, mivel részt vett a repetensek kurzusán, bár , mivel Makónál idősebb volt, még a szakolcai intézetben tanult. A rend feloszlatása után haláláig az esztergomi iskola igazgatója lett. Ő is a tudós jezsuiták közé tartozott, több fizikai tárgyú könyvet írt, irodalmi műfajok közül pedig az óda állt a legközelebb hozzá.

Fríz András (Barcelona, 1711 - Görz, 1790)62 1726-ban lépett a rendbe; a poézist tanította előbb Grácban, majd Szakolcán és Győrött latint és görögöt. Később a bécsi Theresianumban volt tanár, itt ismer57 Sommervogel, 1894. V. 1784-1787. p.

58 Dizionario enciclopedico della letteratura italiana. Roma-Bari, 1968.187. p.

59 Sommervogel, 1894. II. 1015-1024. p.

60 Sommervogel, 1894. VII. 777-779. p.; Lukács, 1988.1460. p.

61 Lukács, 1988.7-8. p.

62 Magyar katolikus lexikon. Főszerk.: Diós István. III. köt. Bp., 1997. 843. p.