Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hajdú Vera: Makó Pál költői mintái és versalkotási módszere az Ad Amicum című elégiája alapján

44

Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010)

Makó életében megjelent és tartalmazza ezt a verset, az 1780-as Elegiacon, amelynek kéziratát az Egyetemi Könyvtár őrzi. Ezt vettem alapul a vers átírásában, ez - a szerző életében napvilágot látott utolsó szöveg - lett a főszöveg az ultima manus elve alapján.

Az átírás során a szövegben szereplő u betűket u-re változtattam, ahol a szavak értelme megengedte azt, de a helyesírás egyéb kérdéseiben ragaszkodtam a szövegben szereplőkhöz. Nem vettem figyelembe a helyesírási változtatásokat, ahol azok a vers értelmét és ritmikáját nem befolyásolták, például Cinthia-Cynthia, Camaenae-Camoenae.

Elegia IX.

Ad Amicum Musis mitioribus operam navantem

Haec tibi ab extremis allata est charta Ruthenis,

Quam, precor, ut felix, incolumisque legas,

Sedulus ad nostras incumbere diceris artes,

Gratulor: inceptis adsit Apollo tuis.

Nec quod in arrepto lentus videare, monemus, 5

Sed hivat admisso subdere calcar equo.

Ipse mihi, fateor, cum vellem scribere, dixi:

Quid facis? admonitu non eget ille tuo.

Pene animum posui, cum mens mutata repente est,

Causaque mutatae somnia mentis erant. 10

Nuper enim vitreum fallebam tempus ad amnem,

Lenis ubi ardentes temperat aura dies.

Interea mecum, somnos faciente susurro,

Ille meus quondam quid, meditabar, agas.

Forsitan, aiebam, Cicero nunc volvitur illi, 15

Aut inter Musas otia lentus agit.

Sic ego, sic teneris furtim sopor impulit alis Lumina, et in molli gramine procubui.

Victus eram, mirumque fuit, quod imagine somni

Aut vidi, aut somno certius illud erat. 20

Cinctus enim viridi veniebas tempora lauro,

Ante oculos turres, et Iavarina fuit.

In manibus, memini, citharam plectrumque tenebas, * 21

Cím M P Ad amicum mansuetioribus Musis vacantem; S Ad Amicum. 1 P Haec ab Ukranicolis tibi venit epistola Russis; M Haec ab inhumanis tibi venit epistola Russis. 3 ad M in. 5 M Nec, quod ad has animo lenti[?] ferere, monemus. 11 M P Nuper enim vitreum curas solabar ad amnem, / (A Stephani Regis nomine nomen habet) / Aestus erat tiliae umbrosa sub fronde sedebam. /Fronde sub umbrosased tamen aestus erat. 12 vacat in P. 17 sic teneris furtim M sic furtim teneris. 18 M P S Lumina, et a mento languida dextra cadit. 20 Aut vidi, aut somno M P S Vidimus, an somno.

21 lauro M P S myrto. 22 et Iavarina fuit M et situs urbis erant. 23 memini, citharam M cytharam, memini. 25 M P Me miserum, quid agis? mala sunt haec omnia dixi.