Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Topológia és tropológia elhajlásai, avagy halál és élet retorikája Madarász Márton elmélkedésében

Topológia és tropologia elhajlásai...

31

képest.6« A díszes, bonyolult trópusokra, figurákra alapozott emberfeletti erőket mozgósítani szándékozó retorikáról nem mond le, de az egyszerűbb elokúció a mindennapi ember nyelvéhez való közeledést fejezi ki.6s Azokhoz szól, akikben megvan az elszántság csírája az Istennek tetsző életvezetésre, és csak ebben a szándékban erősíti meg őket rámutatva, hogy nem is olyan nehéz megfelelni az üdvösség elvárásainak. Elmondja, mi módon űzhetik tova a haláltól és a Pokoltól való félelmeiket az igaz hitű emberek, hogyan enyhíthetnek a bűnösség tudata miatt érzett kétségbeesésükön. Nem bonyolult, körmönfont példázatokon keresztül, nem lapokon át burjánzó körmondatokban, nem affektusok rapszodikus gerjedelme által, hanem viszonylag világos, tárgyilagos, közérthető tételekben mutatja be, miként kell helyesen élni. Madarász Szentgyörgyihez képest mindvégig szorosabb kapcsolatban marad a bibliai szöveggel, a téma kifejtése feszesebb vonalvezetés (a Biblia) mentén halad.64 * 66 67

Ha az elmélkedések textushoz való viszonyát vizsgáljuk, azt figyelhetjük meg, hogy a katolikus művek a barokkos formakultusz eredményeképp tartalmukban is merészebben rugaszkodnak el a Biblia szövegétől, mint a protestáns toliforgatók írásai. A reformáció követői közül kivált a kálvinista meditáció, ami kizárólag a Szentírásban foglaltakra kívánt hagyatkozni. Mindazonáltal - bár a felekezeti jellegtől függően eltérő mechanizmusok mentén - kijelenthető, hogy a meditáció misztikus tartalmakkal szemben is nyitott.6?

A fentiek alapján - minthogy a két vizsgált, magyarra fordított művet ugyanabban az évben adták ki - közel azonos közhelyekből és forrásokból táplálkozik, szinte megegyező tartalmú ajánlásokkal, előszókkal dolgozik, egymásnak megfeleltethető formakészletből gazdálkodik a 17. század katolikus és protestáns elmélkedésének szerzője. A században erőre kapott a meditáció műfaja. Önállóan megállja a helyét a ke64 Az irodalmi nyelv problematikája a magyar protestantizmus arculatát is formáló Erasmus korabeli olvasóit és követőit egyaránt foglalkoztatta, így a bibliafordító erazmisták, a protestáns írók és a sztoikusok is elmélkedtek a nyelvfilozófiai kérdéseken. Nem feledhetjük, hogy a magyar erazmizmus leghatásosabb képviselője, Sylvester János alapította meg a magyar nyelv- és irodalomtudományt. Wittenbergben Melanchthon tanítványa, majd 1534-től a tehetős Nádasdy Tamás főúr szolgálatában, Sárvárújszigeten szervez Biblia-fordító műhelyt. Ács PÁL: Erasmus és a 16. századi magyar értelmiség. In: Az idő ósága. Bp., 2001.105-110. p.

6s Kecskeméti, 1998.48. p.

66 „Sie erwachst aus der Lesung de Bibel, bleibt aber mit dem biblischen Text mittelbarverknüpft. Diese Textbezogenheit bringt sie mit der Paraphrase in Verwandschaft, wobei das Mass der Selbstständigkeit das unterscheidene Merkmal ist: die Meditation entfernt sich viel starker von dem originalen Text, als die Paraphrase.” Erdei, 1990.46. p.

67 „Die Offenheit der Meditation mystischen Inhalten gegenüber, ihre fliessenden Grenzen mit der Kontemplation, gaben dem neoplatonischen Gedanken gut Raum.” Erdei, 1990.66. p.