Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Topológia és tropológia elhajlásai, avagy halál és élet retorikája Madarász Márton elmélkedésében
28 Egyháztörténeti Szemle XI/2 (2010) A XIX. rész a Kivált-képpen való készület a halálhoz. „Mert a halál, ha messze láttatik még lenni, minket kevéssé sért, háborít meg, de midőn megsajdíttatik, hogy közel vagyon, sokkal inkább felindít.” .Annak okáért 0 ember, ha e gondolat csepegteti magát elmédbe, hogy ettül, vagy ama vétektül tiszta vagy, vagyon miért Istennek hálákat adnod, nem magadnak tetszened, és ellenben meggondolnod, mennyi egyéb bűnökkel bántottad meg az Istent.” A sorok rávilágítanak a földi jó tettek hiábavalóságára. 58 Ember jó nem lehet. Mindenki a vétkesek között áll sorba, és „Jaj az emberek minden dicséretes életének, hogyha azt irgalmasságodnak félretételével ítélended meg, Uram”. De ha az irgalomban bízhat, akkor a mennyek birodalmát reméli elnyerni. „A halál által e siralomnak völgyéből és nyomorúság helyéből a mennyei várasba és helyre, ahol ott se sírás, se fájdalom, se halál, hanem gyönyörűség és örökké való öröm lészen által megyünk. Honnan az Apostol az Istent félők halálát igazán nevezte nyereségnek.” Bár végig a tudatra akar hatni a meditáció, végül kénytelen közölni, hogy a tudat sem állhat kizárólag az ember befolyása alatt. „A fejünk hajszálai is mind megszámláltattak, és egy vérebecske™ a földre nem esik a’ mi Atyánk akarattya-nélkíil.” „Ha Isten vélünk, kicsoda ellenünk?” A conciliatiot később Szent Dávid szavai szerint ismétli meg: „Az Úr az én világosságom és szabadulásom, kitiil féljek?” Később a kisebbítésből (imminutio) vett érvet használja meggyőzésre, majd pragmatikus alakzatokban a kétkedők álláspontja, de az ellenükbe állított argumentáció is megfogalmazódik. „Gyakorta ez is kesergeti a meghalókat, hogy el kell hagyni gyermekeket, feleségeket, férjeket, báttyokat, öczöket, nényeket, húgokat, attyok fiait és baráttyokat. Tudnunk kell először, hogy az Istent, amint oda-fel megmondatot mindenek fölötte kell szeretni, és semmi teremtett állathoz nem kell inkább ragaszkodni, mint az Istenhez.” Mózes, Dávid, Jeremiás szöveghelyei, és a citátumok után ismét egy vallásos igazság: „A testet a mi illeti, minden betegnek, míg él, annak életének oltalmazására gondot kell viselni. Mert nincs a mi hatalmunkban életünk vagy halálunk (vagy élni, és meghalni).” 58 59 58 Medgyesi többször leíija, hogy a jó cselekedet önmagában korántsem garantál mennyei életet, ugyanakkor mégis szükséges az üdvösséghez. Medgyesi, 2003.15. p. „De az ilyen embernek meg kell tanulni, hogy noha az igazulás- ra a jó cselekedetek nem szükségesek, de az üdvösségre igenis szükségesek. [...] Azért mondja az írás, hogy a Krisztus kinek-kinek cselekedetei szerint fizet meg.” 111.: „Nem kell jó cselekedeted és alamizsnád felől mennyei érdemességgel álmodoznod, mert hiába folyatta volna ki az Isten Fia az ő szent vérét, ha az eget vagy pénzzel, vagy étellel nyerhetnők meg. [...] Mind- azáltal minden üdvösséget hívő és örök életet reménylő igaz keresztyén embernek szükséges jót cselekedni (amint az apostol mondja) más szükséges hasznokért, melyek szám szerint négyek.” Uo. 171. p. 59 Sic! Értsd (feltételezhetően): verebecske.