Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hegyi Ádám: A gályarab lelkészek bejegyzései Johann Heinrich Fries (1639-1718) albumában: magyarországi diákok Bázelben és Zürichben 1677 és 1720 között

16

Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010)

iratkozási listákra kíváncsi a fentebb említett Bőd Péter.47 Igaz, Bázelben és Zürichben fennmaradtak a matrikulák, mégis előfordult, hogy nem minden diák írta be ebbe magát. Ilyen esetben a svájci tanulmányokat igazolni tudtuk Zürichben vagy Bázelben tartott disputiációval.48

Annak ellenére, hogy a protestáns kantonok által a gályarabok megsegítésére összegyűjtött pénz maradékát a magyarországi diákok tanulmányainak támogatására tartották fönn,49 úgy tűnik, rendszeresen egyáltalán nem lett kihasználva ez a lehetőség. 1676 után hosszú évtizedekig elvétve mentek Magyarországról Svájcba tanulni: 1677-ben, 1679-ben és 1680-ban iratkoztak be magyarországi diákok Bázelben és Zürichben, majd ezt követően csak 1693-ban.s° A matrikulákban ezután 1710-ig alig találkozunk Hungarusszal vagy Transylvanusszal (1694-ben, 1698-ban, 1703-ban, 1710-ben történt néhány beiratkozás).* 80 81 Az 1710-es esztendőt követően viszont kezdett folyamatossá válni a magyarországiak beiratkozása.82 * * * * * Zürichben és Bázelben 1676-1720 között összesen 27 beiratkozást ismerünk, és további 9 személyről tudjuk, hogy jártak valamelyik városban. (Például átutazóként vagy úgy, hogy valamilyen támogatást kaptak.) (2. melléklet) Ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy a korabeli svájci felsőoktatás nem volt eléggé vonzó a külföldiek számára, hiszen ekkor is voltak külföldi hallgatók Zürichben és Bázelben.88 Ráadásul más külföldi protestáns egyetemeken az 1676- 1720 közötti időszakban minden tanévben érkeztek új diákok a Kárpátmedencéből, például Franekerben84 összesen több mint kétszázan, Wittenbergben88 összesen több mint háromszázan. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy nem mindegyik holland vagy német protestáns intézmény volt ennyire népszerű a magyarországiak között, hiszen

47 Vő. 2. sz. jegyz.

48 A bázeli matrikulakiadás figyelembe vette ezeket az adatokat is. Vö. MUB.

49 Zsindely, 1978. 128-129. P-; Häne, 1904. 179. p.; Pfister, 1974. 508. p.; Mörikofer, 1876.166. p.

80 Hegyi, 2003.50., 92. p.

81 Hegyi, 2003.50., 92. p.

82 Hegyi, 2003. 15-19. p. Igaz, a magyarok folyamatos jelenléte a helvét felsőoktatási intézményekben gyakorlatilag csak az 1730-as és 1790-es évek között figyelhető meg. Vö.: Staehelin, Andreas: Geschichte der Universität Basel 1632-1818. Basel, 1957. (továbbiakban: Staehelin, 1957.) 87-89. p.;

Zovänyi Jenő: A magyarországi protestantizmus története 1895-ig. Máriabesenyő, 2006. 2. köt. 120. p.

53 Hegyi, 2003. 12-13. P-; Die Universität Zürich 1833-1933 und ihre Vorläufer. Hrsg.: Gagliardi, Ernst - Nabholz, Hans - Strohl, Jean. Zürich. 1938. 49. p.; Bonjour, Edgar: Die Universität Basel von den Anfängen bis zur Gegenwart 1460-1960. Basel, 1971. 242. p.

54 Bozzay Réka - Ladányi Sándor: Magyarországi diákok holland egyetemeken, 1595-1918. Bp., 2007. (továbbiakban: Bozzay-Ladányi, 2007.) 19. p.

88 Tar Attila: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon, 1694-1789. Bp., 2004. (továbbiakban: Tar, 2004.) 24-25. p.