Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csepregi András: Vallási identitás és demokratikus politika - történet, tematika, párbeszéd
Vallási identitás és demokratikus politika 157 sem talált. Szinte csoda, hogy ez a könyv magyarul megjelent, még ha csonkított változatban is,26 de még sokat kell tennünk azért, hogy a benne feltett kérdések (és a kritikával kezelt válaszok) honi vallásfilozófiái és valláspolitikai diskurzust is megtermékenyítsék. A harmadik teológusunk a német katolikus Johann Baptist Metz, „az új politikai teológia” atyja. Több könyve is megjelent már magyarul, de a legfontosabb, összefoglaló munkáját csak tavaly vehettük kézbe, Memoria passionis2? címmel. Metz, aki életformáló élményeit tizenéves diákként a második világháborúban szerezte, ahol katonai századából egyedül ő maradt életben, később pedig teológiai eszmélődése középpontjába az emlékezés, mégpedig a szenvedésre való emlékezés témája került, a zsidó-keresztyén tradícióban a compassio, az együtt- szenvedés lehetőségét tartja különösen értékesnek, és a demokratikus gondolkodást és gyakorlatot is elmélyítő forrásnak. „Az új politikai teológia” kifejezés magyarázatra szorul. Tartalma szerint felfogható a Carl Schmidt nevével fémjelzett politikai teológiával szembeni elhatárolódásként is, nem a teológia és az egyház átpoliti- zálása a célja, éppen ellenkezőleg, mindkettőt a különböző politikai programok hatásaitól kívánja függetleníteni.28 Ezt is szolgálja a szenvedők és a szenvedés témájának középpontba állítása (azáltal, hogy Jézusra, mint a szenvedők felé fordulóra, és mint szenvedőre mutat). A győzelemre koncentráló és csak a győztesekre emlékező politika ugyanis hajlamos megfeledkezni a szenvedőkről; ha pedig az egyház rájuk emlékeztet és emlékezik, nekik biztosíthat hangot, megszólalási lehetőséget a társadalomban, ezáltal pedig erősíti a demokrácia plurális karakterét. Ez az igény, és nem a régi típusú kultúrharc jelentkezik abban a gondolatmenetben is, amelyben Metz komplexebb emlékezettel kívánja megerősíteni Európát, és pluralista Európát szeretne látni a laicista Európa helyett.2? Az emlékezés, a másik szenvedésére való emlékezés teremthet közösséget egészen különböző identitású emberek, csoportok között is. Metz számos kritikusa közül kettőre szeretnék röviden utalni. 2000 nyarán, a berlini Bonhoeffer konferencián Metz tartotta az egyik főelőadást, az előadást követő vitában pedig a magyar olvasó számára sem ismeretlen Wolfgang Huber3° berlin-branderburgi evangélikus püspök szemére vetette, hogy emlékezése során kizárólag a szenvedésre koncentrál, és nem reflektál az örömre, ami pedig az emberi élet - és ki26 Ld.: Csepregi András: Jézus Krisztus keresztje: befogadás? Miroslav Volf: Ölelés és kirekesztés című munkájának ismertetése. In: Lelkipásztor, 2002. 10. sz. 370kk. 2? Metz, Johann Baptist: Memoria Passionis. Veszélyes emlékezet a pluralista társadalomban. Bp., 2008. (továbbiakban: Metz, 2008.) 28 Görföl Tibor: Utószó. In: Metz, Johann Baptist: Az új politikai teológia alapkérdései. Bp., 2004, 201k. 2? Metz, 2008. 238kk. 3° Ld.: Huber, Wolfgang: Az egyház a korszakváltás idején. Társadalmi átalakulás és az egyház megújulása. Bp., 2002.
