Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csepregi András: Vallási identitás és demokratikus politika - történet, tematika, párbeszéd
150 Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010) gászprofesszort arról, hogy milyen szerepe lehet ma a vallásnak a közélet területén. „Religion matters again” - kezdte bevezető előadását Gerhard Robbers, a Trieri Egyetem professzora az Európai Unió egyházi kapcsolatokkal foglalkozó szakembereinek konferenciáján, mintegy megadva az alaphangját annak a beszélgetésnek, amely a vallásszabadság jogi aspektusait volt hivatott körüljárni. Természetesen, folytatta, „a vallás mindig számít, és eddig is számított. Mégis, sokan azt mondták, hogy a társadalom szekularizációja növekszik. A vallás, legalábbis Európában, nem jelent meg a közbeszédben, megfeledkezett róla a média is. Ennek ellenére, a vallás fontossága növekszik, a vallás újra számít”.16 Részletes előadásában Robbers nem becsülte le a vallások közéleti megerősödésének a veszélyeit, hanem felhívta a figyelmet a vallási identitások közötti feszültség potenciálisan erőszakos természetére. Éppen ezért, hangsúlyozta, a pluralista európai demokrácia egyensúlya fenntartásának szempontjából döntő fontosságú, hogy a közélet szereplői komolyan vegyék az egyéni és közösségi vallási identitást. ,A pluralizmus első feltétele, hogy legyen tekintettel a vallási közösségek különböző identitására. Mivel a vallási közösségek autonómiája nélkülözhetetlen a demokratikus társadalom pluralizmusa számára, az államnak tolerálnia kell és figyelembe kell vennie a vallási közösségek közötti különbségeket. Ez nem csak az istentiszteletre és a rítusra vonatkozik, hanem a hitnek azokra a területeire is, amelyek a vallási közösség szerkezetét határozzák meg. Ugyanezt az elvet egy adott vallási közösség és az állam általános törvényeinek a különbségeire is alkalmazni kell. Ha a pluralizmus nincs tekintettel a vallási közösségek és az általános szekuláris magatartás közötti különbségekre, akkor üres szó marad, és nélkülözi az intézményes alapokat.”17 Szemlénk elején a teológust hallgattuk meg, aki 1944-ben azt kívánta kora keresztyén embereitől, hogy egy egészségesen pluralista, nagykorú társadalom reményében fogadják el azoknak a nézeteit, akik többé nem képesek vallásos módon gondolkodni. Az út végén pedig annak a jogásznak adtunk szót, aki 2008-ban a szekuláris Európa közéleti szereplőit szólítja fel arra, hogy a pluralista demokrácia megerősítése érdekében vegyék figyelembe a vallásos emberek sajátos gondolatait és szempontjait. Két különböző helyzet, két különböző irányú korrekció kísérlete, de talán ugyanaz a cél. 16 Robbers, Gerhard: Legal aspects of religious freedom. In: Legal Aspects of Religious Freedom. International Conference, 15-18 September, 2008. Ed.: Cepar, Drago - Ivanc, Blaz. Ljubljana, 2008.11. p. 17 Uo. 16.
