Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csepregi András: Vallási identitás és demokratikus politika - történet, tematika, párbeszéd
Vallási identitás és demokratikus politika 143 nyok tömege született meg.3 Érdekesség, hogy ez a hullám először Európában jelentkezett, és a hatvanas évek elejére alábbhagyott; a kevésbé szekularizált Észak-Amerikában viszont a hatvanas évek első felében jelentkezett elemi erővel, ahol húsz évvel később jelentek meg a vallás közéletbe és közgondolkodásba való visszatérésének első komoly teológiai reflexiói. A folyamat érzékeltetéséhez elég Harvey Cox, a Harvard Divinity School professzorának munkásságára utalni, aki mind tisztelői mind kritikusai szerint nem annyira normatív, rendszeralkotó teológus, mint inkább folyamatok és változások érzékeny interpretátora. Cox 1965-ben jelentette meg híres könyvét The Secular City - Urbanization and Secularization in Theological Perspective címmel, hogy majd 1984-ben előálljon a folytatással: Religion in the Secular City - Toward a Postmodern TheologyA Szőkébb témánk szempontjából ennél is fontosabb, hogy ugyancsak 1984-ben jelent meg Richard John Neuhaus könyve, The Naked Public Square - Religion and Democracy in America. Az első kiadás előszavában a szerző félreérthetetlenné teszi álláspontját: „A könyvem vallásos politikáról és politikai vallásról szól. A politika és a vallás különböző törekvések, és érthető módon sok ember annyira el szeretné őket különíteni egymástól, amennyire csak lehet. Mégis, a politika és a vallás folytonosan összekapcsolódik és keveredik egymással. Ebben nincsen semmi új. Úgy tűnik, hogy mindig és minden társadalomban ez történt és történik. Ami viszonylag új, az a pusztává lett közös tér. A pusztává lett közös tér annak a politikai filozófiának és politikai gyakorlatnak az eredménye, amely kizárja a vallást és a vallásban gyökerező értékeket a közéletből. Eszerint a politikai filozófia szerint Amerika szekuláris társadalom, ennek a politikai filozófiának az elméleti magja pedig a szekularizmus ideológiája. Azt fogom megmutatni, 3 4 3 Meg kell jegyeznünk, hogy a „vallás nélküli keresztyénség”, és egy másik, talán pontosabb bonhoefferi kifejezés, „a bibliai fogalmak nem-vallásos értelmezése” (például az 1944. július 8-i levélben) évtizedeken keresztül úgy hatott és lett a szekularizáció elméletét támogató teológiák egyik gyakran idézett kiinduló pontja, hogy a kutatók nem tisztázták, hogy Bonhoeffer mit ért a vallás fogalma alatt, a bonhoefferi mondatokat tehát gyakorlatilag szabadon, bármilyen vallás-értelmezésre vonatkoztatták. A nemzetközi Bonhoeffer-kutatásnak 1996-ig kellett várnia arra, hogy egy 1965-ben született teológus alaposan átvilágítsa Bonhoeffer vallás-értelmezését, megmutatva, hogy az mennyire kötődik Bonhoeffer sajátos személyes tapasztalataihoz, és mennyire nem alkalmas arra, hogy egy általános igényű valláselmélet meghatározó eleme legyen. Ld.: Wüstenberg, Ralf K.: Glauben als Leben: Bonhoeffer und die nichtreligiöse Interpretation biblischer Begriffe. Frankfurt, 1996. Angolul: A Theology of Life: Dietrich Bonhoeffer’s Religionless Christianity. Michigan, 1998. 4 Cox, Harvey: The Secular City - Urbanization and Secularization in Theological Perspective. New York, 1965. UŐ: Religion in the Secular City - Toward a Postmodern Theology. New York, 1984.
