Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 1. szám - DISPUTA - Őze Sándor: Még egyszer a ferencesekről. Válasz Szabó András: A magyarországi reformáció kezdete és az átmeneti korszak a reformátorok életútjának tükrében című cikkére

Még egyszer a ferencesekről

119

ző radikális apokaliptikus mozgalom s a reformáció között.3 Bár nem dolgozta ki, de ő volt az, aki megvizsgálta a magyar reformátorok első hullámának névsorát, és ferenceseket talált közöttük, de ő még a következtetést sem vonta le, hogy lett volna-e köztük kapocsé Szakály Ferenc ezt megtette és a reformáció első nemzedékének mezővárosi származásával kötötte össze a nézetet, az 1996-ban megjelent Mezőváros és reformáció című munkájában.5 A könyv állításait sokan vitatták.3 4 5 6 7 Magam is így voltam a 2002-es Ferences rendtörténeti konferencián tartott előadásomban, illetve a később megjelent összefoglalómban is.? Szabó András mindezzel tisztában volt, mert hasonlót mondott el a Mezőváros és reformáció-ról 2001-ben szervezett mezőtúri konferencián megfogalmazott vitacikkében ő is.8

Szabó András itt elmondta, hogy 20 éve kutatja a témát, engem szintén hosszú ideje foglalkoztatott változó intenzitással. Ezalatt a magyar és a nemzetközi kutatás módszertana is átalakult, érdeklődési irányai más felé mutatnak, adatokban gazdagodtunk. Sajnos az egyes konferenciák anyaga, ahol a kérdéskör terítékre került csak nagy késésekkel jelenthetett meg. Tehát ha valaki nem tudott résztvenni egy ülésszakon és nem hallhatta az ott előadottakat, akkor a megjelenéskor, amely például a Szabó András által szerkesztett mezővárosi konferencia esetében 4 év, az általam szerkesztett ferences rendtörténeti konferencia esetén 3 év volt, már lehet, hogy ma egy olyan koncepcióval vitázik, melyet már időközben a szerző is módosított.

Ez történt esetemben is. Magam 2000-ben írtam a cikket a rendtörténeti konferenciára. Sajnos Szabó András eredményeiről még akkor sem értesültem, mikor 2006-os könyvemben az elméletet finomítottam, csak a zárófejezethez tudtam a betördelt kötetbe lábjegyzetet függeszteni. 2006-ben megjelent könyvem már részben más adatsort hoz, mint a konferencia anyag, melyet Szabó elemzéséhez felhasznált. Mindezek ellenére tendenciájában az adatok többsége ugyanabba az irányba mutat, és megállapításaimon nem éreztem, és ma sem érzem, hogy lényegileg változtatni kellene. Szabó András mindezek ellenére, úgy vélem, pontatlanul olvasta el és értelmezte, illetve félreértelmezte

3 Szűcs Jenő: A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború. Egy kódex tanúságai. In: Levéltári Közlemények, 1972.128-163. P4 Uő: A ferences ellenzéki áramlat a magyar parasztháború és a reformáció hátterében. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1974. 409-435. p.

s Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Bp., 1995.

5 A vitára vonatkozó elemzés: Molnár Antal: Mezőváros és katolicizmus.

Katolikus egyház az egri püspökség hódoltsági területein a 17. században. Bp., 2005. (METEM Könyvek 49.) 9-12. p.

7 Őze Sándor: A határ és a határtalan. Identitáselemek vizsgálata a 16. századi magyar ütközőzóna népességénél. Bp., 2006. (METEM könyvek, 54.)

8 Mezőváros, reformáció és irodalom. (16-18. század) Szerk.: Szabó András. Bp., 2005. (Historia Litteraria 18. Mezővárosi konferencia.) A könyv a 2001. május 31-én rendezett azonos című konferencia előadásait tartalmazza.