Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása

116

Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010)

kommunista gépezettel szemben elbukottak. Keresztjüket egy életen át cipelték. P. Szabó Sándor László volt az egyik, aki tanúsította, hogy P. Vezér részére kikérte Grősz érsektől a gyóntatási engedélyt. A szembesítés során az ügyben teljesen vétlen Grősznek a szemébe mondta, hogy tájékoztatta őt arról, hogy P. Vezér bujkál, mivel szovjet katonák meggyilkolása miatt keresik. l63 Erre azért volt szüksége az államhatalomnak, mert a hatályos jogszabályok értelmében, akinek tudomása volt háborús vagy népellenes bűncselekményről és azt nem jelentette, ötéves börtönbüntetéssel volt sújtható.

P. Vezérről a hatalom nézőpontjából már korábban egyértelmű volt, hogy a polgárőrség vezetőjeként orosz katonák meggyilkolására buzdított* 164 és ebben saját maga is tevékeny részt vállalt. Ezeket az elképzeléseket a „papi levelezésekkel” is alá tudták támasztani,l6s amelyekből arra is fény derült, hogy az elöljárók tudtak P. Vezér tevékenységéről. Amikor P. Bolyós 1945 őszén a nagykáptalanra utazott Czestochowába, már nem, mint pálosszentkúti, hanem mint pécsi perjel tért vissza. P. Homonnay írásából az derül ki, hogy P. Vezért ekkor, 1946. február elsejével nevezték ki pálosszentkúti perjelnek, ami ellen P. Bolyós a nagykáptalanon, „a politikai helyzetre hivatkozva” tiltakozott.166 P. Vezér perjelsége 1946 nyaráig tartott, amikor ismeretlen helyre távozott.l6? A hatóság nyomon követte és megállapította, hogy több alkalommal izgató beszédet mondott a későbbiekben is.168 A rendtagok letartóztatásait követően a fogdaügynöki jelentésekből kiderült, hogy volt olyan atya, aki P. Vezér tevékenységét tartotta az egész pálos rend elleni támadás legkényesebb pontjának. P. Szabó Sándor László szerint, nyugatra kellett volna szöknie.l69 P. Bolyós Ákos cellájában folyamatosan önmagát hibáztatta, hogy nem jelentette fel P. Vezért az általa elkövetett gyilkosságért. Emiatt saját bűnének tartotta a pálos rend megszűnését.1?0 P. Bolyós felismerte, hogy P. Vezér tevékenysége mennyire ártalmas volt a Rend szempontjából és mekkora lehetőséget adott a koncepciós perhez.

Ugyanerre a „megoldásra” jutottak az ÁVH tisztjei is, amikor kialakították szövevényes összeesküvés elméletüket, amelyben a szálakat - a politikai vezetés iránymutatásai szerint - Grősz József kalocsai érsekig vezették. A kirakatpert követően Grősz József kalocsai érseket 15 év fegyházbüntetésre, még P. Vezér Ferencet, - aki Pálosszentkúton megszervezte a tanyasi emberek védelmét a fosztogatások és az erőszakot tevő orosz katonák ellen - egy szovjet katona meggyilkolása miatt halálra ítélték. Valóra vált az ÁVH törekvése. Súlyos csapást mért a katol53 Szabó, 2002.176-177. p.

164 ÁBTL. 3.1. 9. V-996 / 12-13. p.

165 BFL. XXV - 4. f. 001217 / 1951 / 206-207. p., 212. p.;

166 Homonnay. 16-17. Pl6? Homonnay. 17. p.

168 ÁBTL. 3.1. 9. V-105751 / d. / 33-34- P- 164 ÁBTL. 3.1. 9. V-103458 / e. / 207. p.

1?° Szabó, 2002.336. p.