Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kárpáti Zoltán Endre: A pálos rend elleni 1951-es koncepciós per formálása és előzményeinek bemutatása
106 Egyháztörténeti Szemle XI/1 (2010) A valóság átalakítása a kívánt célhoz A megszerkesztett kirakatperben az eddig tárgyalt események úgy jelentek meg, hogy P. Vezér Ferenc 1944-től terroralakulatot szervezett.«8 Érdemes akár csak ennek a mondatnak a belső logikáját megízlelni. Ez a mondat - a benne rejlő jelentéstartalommal - magában foglalja a halálos ítéletet. Az ÁVH koncepciója szerint egy szerzetes papról van szó, tehát az egyház legradikálisabb vonalának képviselőjéről, ha úgy tetszik ő a „klerikális reakció” mintája. 1944. Az évszám magáért beszél- főleg pontos időpont megjelölés nélkül. Nem kell különösebb kombi- natív képesség, hogy a németek magyarországi ténykedésével és a nyilasok uralmával hozzuk a megadott időpontot összefüggésbe. A terroralakulat már csak pontosítása az 1944-es évszámnak. Tehát felsejlik, egy törvényen kívüli, minden emberi normán túllépő, vagy inkább a végső győzelembe vetett vakhit reményében bármire képes szörnyeteg alakja. A tárgyaláson ezt akarták bebizonyítani P. Vezér Ferencről, aki- súlyos testi és lelki kényszer alatt - maga ellen tett vallomást. Komlós János«« államvédelmis százados volt az ügyében eljáró nyomozó. P. Vezért fokozatosan rábírta, hogy a gyónási titokban megtudott emberölésekről beszéljen. A lelkileg kimerült papot azzal is jól tudta zsarolni, hogyha nem működik együtt, akkor átadják az orosz hatóságoknak, és a Szovjetunióba viszik. Ezt P. Vezér még az azonnal végrehajtott halálos ítéletnél is rosszabb lehetőségnek tartotta. A mellé beépített fogdaügynök is arról győzködte, hogy inkább mondja el a gyónási titkot, mert így sokkal nagyobb bajtól menekül meg. Miután 2-3 gyónásból megtudott gyilkosságot nyomozója elé tárt, teljesen összeomlott. Fogdaügynöke jelentéseiből vívódását nyomon lehet követni. ,A kihallgatás után hangulata pesszimista volt. [...] Szerdai kihallgatásán elmondta a gyónásból megtudott gyilkosságokat, azzal nyugtatta meg magát, hogy ezeket a gyilkosságokat a neki adott jelentésekből is tudja. Csak két három esetet mondott el, amelyet csak gyónásból tudott.”* 99 100 A fogdaügynök igyekezett Komlós János államvédelmis századosnak a keze alá dolgozni, de igazi eredményt így sem ért el. Jelentéseiben sorozatosan panaszkodik, hogy „Vezér” nem őszinte és nem ismeri el, hogy gyilkolt. Ezt Fr. Könyves Imre Lajos101 rosszindulatú hireszte«8 Szabó, 2002. 25. p. 99 Komlós János (1922-1980) 1968-tól a Mikroszkóp Színpad igazgatója, közismert humorista és konferanszié volt. 100 ÁBTL. 3.1. 9. 96674 /3/26. p. 101 Fr. Könyves Imre Lajos (1911-1985) 1943-ban lépett be a pálos rendbe, mint segítő testvér. A pálosok elleni perben elítélték, 1956-ban szabadult. Ezt követően az újpesti plébánián dolgozott szakácsként, majd a nógrádi plébániára került, ugyanebbe a beosztásba. Nyugdíjazása után Pannonhalmán töltötte utolsó éveit szociális otthonban.
