Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - A. Molnár Ferenc: Szenci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái a református énekeskönyvben
Szenei Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái.... 59 szava szintén mutatja, s a zsoltárokon kívül előfordul ez a szó, szerkezet a dicséretekben is, pl. két új évi énekben: „Úr Isten ki minket sok áldással töltél be, Ez új esztendővel Jó kedved ne szakaszd félbe!... E gyülekezeten, mely e helyre telepedett, Könyörülj Úristen, bővítsd rajta kegyelmedet”; 283/ 3, 5. S ld. még 285/3). És még hosszan folytathatnánk a sort. Megemlítem még, hogy a jelenlegi énekeskönyvben is van két szómagyarázat: a 3. zsoltár alítják és a 91. kedvedént szava csillaggal van jelölve, s a lap alján olvasható a jelentésük: ’vélik, gondolják’, illetve ’kedved szerint’. Ez azonban tulajdonképpen rosszabb, mintha nem lennének magyarázatok, ugyanis arra lehet gondolni, ha vannak ilyenek, csak ennyire volt szükség. Természetesen egy (leendő) gyülekezeti énekeskönyvben a magyarázatok mennyiségét, jellegét, elhelyezését különböző, köztük gyakorlati szempontokból is mérlegelni kell. Azt is jó megemlíteni, hogy keletkezésük idején az említett énekek lényegében nem tértek el az akkori nyelv- használattól. Például Balassi Bálint is többször használja a megbocsát szó mellett hasonló értelemben a megenged-et is. A „Nő az én örömem” kezdetű versében a megbocsátó szerelmes ,Megengedett, fogott kezet, megbékéllett nagy kegyesen”. A „Bocsásd meg Úr Isten ifjúságomnak vétkét” kezdetű költeményében pedig - amelynek több versszaka egyben énekeskönyvünk 220. dicsérete - így kérleli Istent: „Mit engedhetnél meg, ha nem vétkeznének / Te ellened az hívek?”.8 9 S a verskiadások az ilyen problematikus szavakat általában jegyzetelik is. Azt, hogy az énekeskönyv jó megértésével számos esetben lehetnek problémák, két lelkész-hittanár kollégám (Zsoldos Tibor és Ablonczy Béla), illetve két volt diákom (Benke Kinga teológus és Magyar György magyar és hittan szakos egyetemista?; jelenleg már az előbbi lelkész, az utóbbi pedig tanár) által 2004-ben, illetve 2006-ban végzett kérdőíves, főleg iskolai felmérés is mutatta. Összeállítottam egy húszegynéhány, egy-két általánosabb jellegű kérdés után (Ki volt Szenei Molnár Albert?, Mi a különbség a bibliai és az énekeskönyvbeli zsoltárok között?, Melyek a kedvenc énekeid?) elsősorban az énekek ma már kevésbé érthető szavaira, kifejezéseire vonatkozó kérdésekből álló listát, amelyet - esetenként némileg módosítva - Debrecenben a Református Kollégium Gimnáziumában (30 fő; 11., 12. évfolyam; 17, 18 évesek) és a Kollégium Dóczy Gimnáziumában (50 fő, 8. évf., 14 évesek; 40 fő, 12. évf., 18 évesek), Miskolcon egy református általános iskola 11-14 éves tanulóitól (67 fő) és a tetemvári gyülekezetben (10 fő, 28-72 évesek), Sárospatakon teológusok között (13 fő, 18-23 évesek), Kunmada8 Ez a sor a versnek azokban a szövegváltozataiban van meg, amelyet Szenei Molnár Albert zsoltárkiadása (Herborn, 1607) és Hajnal Mátyás imakönyvének bécsi kiadása (1629) őrzött meg. Mindegyik szövegváltozatban megvan azonban az előző sorban lévő megengedtetik ’megbocsáttatik’ ige. Egyébként az énekeskönyvben nem szerepel minden versszak, de a kihagyást itt és más költemények esetében - ellentétben a zsoltárokkal - nem jelzik. 9 Magyar György részére a Református Kollégium Gimnáziumában Kurgyis András tanár, lelkész volt szíves elvégezni a felmérést.
