Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Borbély Tamás: Alexandersohn Jonathán és a csabai rabbiper

Alexandersohn Jonathan és a csabai rabbiper 79 Az első eljárásban láthatóan komoly szabálytalanságok fordultak elő, elsősorban a bírói kinevezések és a tanúkihallgatások során. Érthető, hogy a forrásanyagom, amely elsősorban a csabaiak szemszögéből mu­tatja be az ügyet, átsiklik a szabálytalanságok felett. A forrásból egyér­telműen kitűnik, hogy a helyi zsidó közösség a környék vezető rabbijai­val karöltve, minél előbb meg akart szabadulni a csabai rabbitól. A „szent cél” érdekében pedig hajlandóak voltak szemet hunyni a nyil­vánvaló szabálysértések felett. A máskor oly szigorú Szófér Mózes - bár döntését alaposan megindokolta?2 - ugyancsak eltekintett a szigorú vallási szabályoktól. Szófér ugyanis félt, hogy egy Chorin Áronhoz53 hasonló maszkig rabbi jelent meg Hejőcsabán, akit mielőbb félre kell állítani. „Ma így beszél [ti. Alexandersohn] holnap meg úgy és ádáz gyümölcsöket termelhet, mint az aradi [ti. Chorin]” - írja Szófér egy későbbi levelében, majd a hejőcsabai hitközségi tagokat is megfeddi, „amiért porosz vagy lengyel származású rabbit választottak, daczára annak, hogy van elég jámbor talmudista hazánkban, kik oly szegények, hogy rászorulnak a rabbiságra és emellett nem oly alakoskodók, mint a külföldről bevándoroltak”.55 A második egyházi eljárás Alexandersohn küzdelme a második egyházi eljárás megindításáért Alexandersohn nem hagyta annyiban az ügyet és segítőtársakat kere­sett, hogy mielőbb szabályos eljárás keretei között fény derüljön az igazságára. A rabbi 1835 áprilisában Pestre utazott, hogy a pesti zsidó hitközségtől kérjen segítséget. A pesti hitközségben elsősorban Rosenthal Salamon?6 - a neves rabbi, Rosenthal Naftali?? fia - segítsé­gére számíthatott, aki meghallgatva a rabbi álláspontját és megtekintve a rabbi által bemutatott dokumentumokat az üggyel kapcsolatban telje­sen felháborodott az eljárási szabálytalanságokon és minden segítséget 52 53 54 55 * * 52 Vö. Kohn, 1898-1899. 17. p. Szófér azzal indokolta döntését, hogy a rabbi­nak hivatalos minőségében elkövetett hibái miatt eddigi hitközségét el kell hagynia, de amiért engedélyezte a válólevél kiállítását a szántói rabbi véle­ménye ellenére és más rabbik megkérdezése nélkül, így egyáltalában nem méltó a rabbiságra. 53 Chorin Áron: Ezekiel Landau tanítványa. Később kerül Aradra, ahol főrabbi lesz. Magyarországon az első reformerek között van, az 1803-ban kiadott Emek ha Sóve c. művében már nyíltan reformernek is vallja magát. 54 Maszkil: a zsidó felvilágosodás híve, képviselője. 55 BÜCHLER, 1890. 473. p. s6 Rosenthal Salamon (1764-1845): korának több mérsékelten felvilágosult tudósával kapcsolatban állt. Ő fordította le héberre Mendelssohn Phaedon című munkáját és egyéb műveit. (Ezek kéziratban maradtak). sz Rosenthal Naftali (1727-1798): fiatal korában Frankel Dávid berlini jesivájában tanult, ahol barátságot kötött Moses Mendelssohnnal. Innen Prágába került. Később Móron telepedett le, ahol jesivát is vezetett. Ország­szerte ismert rabbi, aki többször közbenjárt a felsőbb hatóságoknál a ma­gyarországi zsidóság ügyeiben.

Next

/
Thumbnails
Contents