Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.

50

Egyháztörténeti Szemle X/l (2009)

hogy Püsky János átadná neki a győri püspökség kormányzását, csak Szelepcsényi kancellár ezt ellenzi. 1658-ban győri püspök, 1661-ben szentgotthárdi apát, 1668-ban kalocsai érsek lett. Később unokaöcsse elűzte a szentgotthárdi apátságból, ezért 1671-ben kelt levelében kérte, hogy helyezzék őt vissza. Pappá szentelésének 50. évfordulóján, 1681- ben Bécsben mutatott be ünnepi szentmisét a jezsuiták templomában. Jelen voltak Rudolf király, a nuncius, valamint a politikai és egyházi élet jeles képviselői. 1685. március 21-én 93 éves korában lett esztergomi érsek. Nagylelkűségét és bőkezűségét jelzi az a sok adomány és alapítás, mellyel a magyar katolikus egyház ügyét előmozdította. Közéleti tevékenységére jellemző módon ellene volt a nemesség megadóztatásának. 103 évesen halt meg Pozsonyban, 1695. február i8-án.97

Récsey István

1641. május 9-én lett esztergomi kanonok és tornai főesperes. 1643. november 18-án halt meg Nagyszombatban.97 98 99

Hoffmann Pál

1614-ben született a sáros vármegyei Szedikerten. Apja Hoffmann György anyja gradeczi, stansith Horváth Krisztina. Apja, mint királyi tanácsos és a felső-magyarországi kincstári javak kormányzója, 1617- ben kapta birtokul Szedikertet. Eredetileg protestáns volt, de megtérését követően hithű katolikussá vált. Hoffmann Pál tanulmányait Nagyszombatban a jezsuitáknál kezdte, majd Bécsben és Grácban folytatta, II. Ferdinánd anyagi támogatásával, aki ily módon hálálta meg apja szolgálatait. Egri papnövendékként került Rómába, a Collegium Germanicum et Hungaricumba 1634-ben. Esküjét az intézményben 1635. május 25-én tette le. Római tanulmányait 1638-ban fejezte be, miután 1639. december 17-én a lateráni bazilikában Scanarela János címzetes püspök pappá szentelte. 1642. március 21-én esztergomi kanonok, 1643. december 5-én tornai főesperes lett. 1644. január 27-én szentgyörgymezei prépost és székesegyházi főesperes lett. 1646. április 23-án Szent Andrásról nevezett visegrádi apáttá, három nappal később pécsi püspökké, majd 1648. augusztus 16-án Szent Istvánról nevezett esztergomi préposttá nevezték ki. 1651. július 27-től érseki helynök lett Esztergomban. Mint kitűnő szónok a vezekényi csatában elhunyt Esterházyak felett (László, Ferenc, Tamás, Gáspár) 1652. november 26-án ő tartotta nagyhatású, magyar nyelvű temetési gyászbeszédét Nagyszombatban.^ 1653. május 16-án zalavári apáttá nevezték ki mely tiszt97 Kollányi, 1900.238-242. p.

98 Kollányi, 1900. 255. p.; Az 1643. évben a főesperes Rétsei, mint esztergomi kanonok: Kemény, 1915.36. p.

99 1651-ben komoly végvári összecsapás sorozat vette kezdetét Magyarországon. Annak ellenére, hogy III. Ferdinánd és IV. Mehmed Isztambulban újabb 22 évre megújította a tizenöt éves háborút lezáró 1606-os zsitvatoroki békét. A korábbi összecsapások kiterjedését és mértékét jóval meghaladta és már háborúval fenyegetett, bár az Udvari Haditanács és a Porta a béke mel