Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Forgó András: "... rediit tamen vacuus...". Egyházegyesítési kísérlet a 17. század utolsó évtizedében

76

Egyháztörténeti Szemle X/1 (2009)

ről.18 19 Nem tettek egyértelmű állásfoglalást, de általánosságban biztosították a nádort és a püspököt a reunió tervének támogatásáról. Azt javasolták, halasszák későbbre a tervezett uniós tanácskozást, hogy a rendelkezésre álló időben konzultálhassanak hittestvéreikkel az ügyről. ‘9

A katolikus klérus is nehézségeket állított az uniós tárgyalások lebonyolítása elé, ahogy erről Dvornikovics Mihály váci püspöknek, Kollonich Lipót győri püspök vikáriusának Rojashoz írt levele tanúskodik. Ebben Dvornikovics meglehetősen csípős stílusban felhívja Rojas figyelmét arra, hogy Kollonich bíboros hozzájárulása nélkül nem tárgyalhat a protestánsokkal a győri püspökség területén (tehát Kismartonban sem), s ha ilyen tárgyalásokat akar lefolytatni, azt tegye a saját egyházmegyéjében.20 Nehéz nem észrevenni az iróniát: a bécsújhelyi „egyházmegye” valójában a székvárosra korlátozódott, ahol nem is élt protestáns lakosság.

Rojas hasonló hangnemben válaszolt a püspök-vikáriusnak és felhívta a figyelmét arra, hogy egyrészt tevékenységéről értesítette Széchényi György prímást, másrészt tárgyalásai nem egyházi, hanem politikai vonatkozásúak, melyre uralkodói felhatalmazása van.21 Jakiin Balázs magyar kancellár, nyitrai püspök is figyelmeztette Dvornikovicsot, hogy az ügy politikai természete miatt a magyar főpapságnak nincs joga korlátozni Rojas működését.22

Első útjának végeztével Rojas püspök összefoglalta Esterházynak eddigi eredményeit, valamint megköszönte támogatását. Eszerint a sikertelen kismartoni tanácskozás után az evangélikus küldöttek, egymás közt megvitatva az unió tervét, hajlandónak mutatkoztak a további tárgyalásokra. Ezzel kapcsolatban a püspök szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a vallási egység sem a birodalomban, sem pedig Magyarországon nem jöhet létre a háborúk lezárásáig. A Német-római Birodalom területén ekkor zajlott ugyanis az Augsburgi Liga háborújának nevezett fegyveres konfliktus, mely különösen a Pfalzi Választófejedelemség területén eredményezett nagy pusztításokat. A francia seregek eközben a pfalzi protestánsok vallásgyakorlatát is akadályozták, és vallásüldözésekre is sor került. A magyarországi felszabadító háborúk során lezajlott események, különösen az ún. eperjesi vértörvényszék kegyetlenkedései közismertek. Rojas továbbá kifejti a nádornak: az eddigi uniós tárgyalások eredménytelenségét abban látja, hogy a nagy számú meghívott protestáns képviselő kezdetben ugyan - főként a

18 Lásd 12. jegyz.

19 Az említettek a nádornak, Ruszt, 1691. június 26. MOL. P 125. Fasc. 57, Nr. 5443. Nyomtatásban: Forgó, 2007.176. p.

20 Dvornikovics Mihály Rojas püspöknek, Sopron, 1691. július 18. Másolata: ÖNB. Cod. 9313, ff. 65r-65v. Nyomtatásban és német fordításban: Haselbeck, 1913.33.

21 Másolata: ÖNB. Cod. 9313, f. 66r.

22 Jakiin Dvornikovicsnak, Bécs, 1691. július 28. Másolata: MOL. P 125. Fasc. 65, Nr. 6237.