Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Forgó András: "... rediit tamen vacuus...". Egyházegyesítési kísérlet a 17. század utolsó évtizedében
. rediit tamen vacuus..Egyházegyesítési kísérlet a 17. század 73 július 3-án az uralkodó kinevezi tinnini püspökké, IX. Kelemen 1668. január 16-án erősíti meg, Szelepchény György prímás pedig Esztergomban szenteli fel, ez év március n-én. Mivel a címzetes püspökség nem biztosít jövedelmet számára, az uralkodó az alsó-ausztriai Hainburg plébániáját adományozza neki, azonban a költséges diplomáciai utazásokat-! csak a bécsújhelyi püspökségi javadalom tudja majd fedezni, ahova Rojast 1685-ben helyezi át Lipót. Új tisztségében a pápa egy évvel később erősíti meg.4 Rojas püspök először 1681-ben fordult a magyarországi protestáns rendekhez, az ez évi soproni országgyűlés alkalmával. Ekkor tinnini választott püspökként a szokásjog alapján részvételi jog illette meg a diétán, és Alderano Cybó (Cibo) bíboros államtitkárnak írt levele tanúsága szerints egy ideig valóban Sopronban tartózkodott. December 8-i keltezésű, Bécsben nyomtatott felhívásban* 3 * 5 6 7 fordult az egybegyűlt evangélikus és református rendekhez. írásában a vallási ellentétek káros voltát taglalta, a Német-római Birodalom példájára pedig a tárgyalások felvételének szükségességét szorgalmazta. A német földön lezajlott hitvitákra, különösen az 1557-es wormsi disputára utalva? hangsúlyozta Ennek rövid összefoglalása: Király Kelemen: Katolikus-protestáns egységtörekvés története Magyarországon. New Brunswick - New Jersey, 1965. 22-26. p. 3 Christoph von Abele, az Udvari Kamara elnöke így számol be Rojas anyagi gondjairól: „ipso facto müsse er krepieren, wenn er kein Geld erhielte, die Not sei da und zwar die äußerste. 3000 fl. Schulden habe er machen müssen, da die Einkünfte der Pfarre Hainburg nicht reichten. Bis sich etwas Höheres finde, seien ihm, uti decreta declarant, Zimmer in der Stallburg, portiones und eine Pension von 3000 fl., alles zusammen im Werte von 3800 Rth. jährlich - , jetzt habe er sogar noch 800 fl. auf seine Reise ins Reich zu bekommen.” Idézi: Bog, Ingomar: Christoph de Rojas y Spinola und die deutschen Reichsstände. In: Jahrbuch filr fränkische Landesforschung, 14. Erlangen, 1954. (továbbiakban: Bog, 1954.) 220. p., 157- jegyz. ■* Haselbeck, 1913. 403. p.; Viczián János: Christophorus de Rojas y Spinola. In: Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk.: Diós István. XII. köt. Bp., 2007. 311. p. 5 Sopron, 1681. december 20. Idézi: Hiltebrandt, Philipp: Die kirchlichen Reunionsverhandlungen in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts. Ernst August von Hannover und die katholische Kirche. Rom, 1922. 78. p. 2. jegyz. 6 Illustrissimi, Spectabiles, Magnifici, Generosi, Prudentes ac Circumspecti Domini DD. Regni Hungáriáé, Augustanae & Helveticae confessionis Status et Ordines. Bécs, 1681. Régi Magyar Könyvtár. Szerk.: Szabó Károly. Bp., 1879-1898. (továbbiakban: RMK.) III. 3097a. Leírása: Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez. Az Országos Széchényi Könyvtárban lévó', bibliográfiailag még le nem írt régi magyar nyomtatványok (Negyedik közlemény). In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1963-1964. Bp., 1964.139. p. 7 A püspök valószínűleg azért erre a hitvitára utal, mert ez volt az 1555-ös vallásbéke utáni első' komoly törekvés a hitegység visszaállítására, melyen