Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.
A tornai főesperesek, 1273-1776 49 nevezte ki. Szentelését Lósy Imre prímás végezte 1640. szeptember 9- én. 1644-ben nyitrai püspök lett. Ebeczky Mihály 1644. január 26-án Lippay György prímást arról értesítette Nógrád várából, hogy egy török támadás elől menekülve Püsky püspök a lováról leesett és súlyos sérüléseket szenvedett, eltörött az oldalbordája és a fején zúzódások keletkeztek. Februárra már felépült sérüléseiből. 1644. március 12-én engedélyt kért az érsektől, hogy elhagyhassa a nógrádi várat, és Komáromba mehessen Bocskai csapatai elől, akik Liptó megye felé tartottak. 1644. március 20-án püspöki ruhákat, egy hónappal később április 20-án pásztorbotot kért az érsektől, hogy hozzáláthasson főpásztori feladataihoz. A rekatolizáció ügyét a jezsuitákkal együtt próbálta felkarolni. Májusban bérmálást szervezett Komáromban, s később az úrnapi körmenetet is megtartotta. Innen a Csanádi püspökségbe került, ahol az egyházmegye irányítását adminisztrátorként látta el 1649-ig. Ezt követően a váci, majd 1651-től a győri egyházmegyékben lett adminisztrátor 1657-ig. 1654. április 29-én kelt levelében arról értesítette Lippay érseket, hogy a palliumot a zágrábi érsek fogja neki átadni. Kérte tőle, hogy ezt ne vegye rossz néven és egyezzen bele. Május 6-án hívta meg Lippayt az ünnepélyes átadásra, távolléte esetén a váci püspököt, Tarnóczy Mátyást. írták róla, hogy nem szerette a verebeket kártékonyságuk miatt. Ezért egy lelőtt példányért kész volt egy fillért fizetni. Emiatt kapta a néptől a „verébvesztő” melléknevet. 1657. március 8-án halt meg.96 Széchényi György 1592-ben született Szécsényben. Apja Széchényi Márton katona volt, anyja Baán Sára. Apja halála után Szécsényből Budára költöztek, majd onnét Gyöngyösre. Itt nevelkedett s ezután Nagyszombaton tanult két évig bölcseletet. 1625. február 8-án a bécsi Pazmaneumba ment, melynek elvégzése után 1631. augusztus 10-én a teológia tudorává avatták. Első szentmiséjét ebben a hónapban mutatta be Bécsben a jezsuiták templomában. Pázmány első plébánosi helyének Sellyét jelölte ki. 1632. február 5-től esztergomi kanonok és a szeminárium igazgatója, 1636- ban tornai főesperes lett. 1638-ban vágújhelyi prépost, 1641-ben zólyomi főesperes lett. Bosnyák István veszprémi püspök 1643. november 8-án a Csanádi püspökség vezetésére terjesztette fel az érseknél. Megbízását 1643. november 20-án kapta meg. Az 1644. június 30-án, Lippayhoz írt levelében I. Rákóczy György katonáinak a katolikusokkal szembeni vérengzéseiről írt. Leírta, hogy Jászón, Sebesen és környékén milyen atrocitások érték a papokat illetve a katolikus híveket. 1644 augusztusától pécsi püspök lett. Római megerősítését 1647. május 6-án kapta meg. 1647. április 22-től szentistváni prépost, 1648-tól veszprémi püspök. 1655. november 14-én Lippaynak írt levelében egyházmegyéje paphiányáról panaszkodott. Emiatt neki is plébánosi teendőket kellett ellátnia. 1656. január 30-án kelt levelében arról tudósította az érseket, 9 96 Kollányi, 1900.225-226. p.
