Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - RECENZIÓK - Nagy Antal Mihály: A holokauszt és a keresztény világ. Szembenézés a múlttal és a jövő kihívásaival
Recenziók 121 sik oldala is igaz: A Sátán nagyon erős volt, mert nagyon sok barátja volt, nem csak Németországban, hanem minden érintett országban, sőt az egész világon. Valóság, amiről Pál apostol tanúskodik: „a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak”. (Ef 6,12) A kérdés másik fő ága: Miért segítettek azok, akik életük kockáztatásával is segítettek? Kétségtelenül igaz, hogy a segítők sokfélék voltak. „Az embermentők közül sokan ateisták vagy agnosztikusok voltak, sőt, főleg Délkelet-Európában esetleg muzulmánok. Meggyőződéses kommunisták is kivették részüket a mentésből.” (249. old.) Kétségtelenül igaz a motivációk sokfélesége is. Feltűnő a keresztyén hitből fakadó segítés őszinteségének, tisztaságának, hitből eredésének megkérdőjelezése. Az elismerést — egy-két kivételtől eltekintve — követi a „de”: segítettek, de térítési szándékkal. Carol Rittner még az egyértelműen pozitív dán példát is így fejezi be: „Valószínűleg igazat kell adnunk Thomas Mertonnak, aki egy írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a dánok nem azért cselekedtek úgy, ahogy cselekedtek, mert keresztyének voltak, hanem azért, mert emberek voltak.” (166. old.) A Német Hitvalló Egyház esetében kérdés, hogy „a Krisztusnak való engedelmesség lehetőségéért, vagy az emberiség szabadságáért küzdöttek”. (96. old.) Bizonyára voltak, akiknek a tettét a térítési szándék motiválta. De azt még a zsidóság részéről is elismerik, hogy létezik tisztességes és tiszteletreméltó zsidómisszió is. Leo Baeck például így beszél erről: „Mindenesetre az igazán hívő protestantizmusban van egy komoly és tisztességes szándékú zsidómisszió is, ami őszinte vallásos törekvésből származik, s minden bizonnyal egy Izráel iránti bensőséges szeretetből, amit Izráel ellenségeivel szemben gyakran megbizonyított.”1 A hamis keresztlevelek kiadását nem kötötték áttéréshez. A valóságos keresztyén esetében elválasztható a keresztyén és az ember? Szembeállítható a Krisztusnak való engedelmesség és az emberiség szabadsága? Ha a „tettesek” keresztyének voltak, a segítők nem lehetnek keresztyének? Abban az időben még valószínűleg az ateisták, agnosztikusok, kommunisták is meg voltak keresztelve. Ez a kettő együtt: a tettesek mind keresztyének, a keresztyének zöme nem azért segített, mert keresztyén - Dánia lakosságának nyolcvan százaléka akkoriban evangélikus volt - felveti a keresztyénség elleni gyűlöletkeltés gyanúját és lehetőségét. A könyvnek nyilván nem ez a szándéka, de kiválthat ilyen gondolatokat. 3. Mi történt volna, ha... Súlyos és jogos kérdés: mi történt volna, ha az egyházak egységesen fellépnek a zsidók üldözésével, legyilkolásá- val szemben? A kérdésben bene van, hogy az egyházak egyházként való fellépése - egy-két kivételtől eltekintve, például a Bolgár Ortodox Egyház, a Dán Evangélikus Egyház - elmaradt. A nyílt konfrontációt a 1 Baeck, Leo: Das Wesen des Judentums. 1905.1922. In: Burchartz, Alfred: Christliches Zeugnis für Israel heute. Kirche für Israel. 1990. 4. skk. p.
