Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században
Tanulmány A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században I. Gyulai Éva Kuklay Antalnak ajánlom A jezsuiták sárospataki letelepedése (1666) és a Báthori— Rákóczi család kegyessége A sárospataki jezsuitákat az alapítástól kezdve együtt említik a Rákócziakkal, hiszen 1663-ban Báthori Zsófia alapította saját és fia, I. Rákóczi Ferenc nevében birtokukon, a sárospataki külsóvárban. Az alapítás körülményeiről és Báthori Zsófia indítékairól a sárospataki jezsuita rendházban vezetett Évkönyv is megemlékezik, legfőbb célként a sárospataki (és környékbeli) protestánsok térítését nevezve meg: „bár sokan próbálták gyűlölettel teli beszédükkel távol tartani Társaságunkat a Patakon való letelepedéstől, a kegyelmes fejedelmek ennek ellenére, miután saját maguk tapasztalták meg, hogy az emberek hamis véleményt alkotnak rólunk, s miután maguk is látták, hogy milyen oda- adóak vagyunk az istentiszteletek végzésében, úgy határoztak, hogy működésünk bizonyára sikert hoz majd a patakiak áttérésében”.1 Báthori Zsófia nem sokkal azután, hogy 1661. augusztus 15-én kisfiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt munkácsi várukban áttért a katolikus vallásra, illetve Báthori Zsófia visszatért, hiszen II. Rákóczi Györggyel kötött házassága miatt lett református, megkezdte szenvedélyes, élete végéig tartó térítő tevékenységét, amelyhez legfőbb támogatóját a jezsuita rendben találta meg. Már áttérése után egy évvel, 1662-ben felállította sárospataki birtokán a Missio Rákócziánát, vagyis a református egyház és műveltség fellegvárának számító városban letelepítette a jezsuitákat, s a misszió alig egy évre rá rezidenciává, vagyis alsófokú iskolát is fenntartó rendházzá bővült. A misszió tagja volt 1677-ben bekövetkezett haláláig Miilei István jezsuita páter, Báthori Zsófia és a Rákóczi család legfőbb bizalmasa, a vezető szerepet viszont Kiss Imre vitte a misszióban, aki a II. Rákóczi György fejedelem özvegyére a legnagyobb befolyással bírt, egészen a fejedelemasszony 1680-ban bekövetkezett haláláig.2 1 Multi sermonibus odiosis conati sunt Societatem arcere a Patakiensi residentia, sed illustrissimi Principes, postquam didicerunt experientia falsas esse hominum de nobis opiniones, nostraque in divinis procurandis studia animadverterunt; omnino decrevere per nos prospectum iri Patakiensium conversioni. Az Egyetemi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban: EK K.) Ab 95/1 (=Historia domestica S. N. Patakiensis Soc. Jesu (Annuae litterae) 1694-1753, A sárospataki jezsuiták Évkönyve. Annuae.) p. 1. (Annuae 1663) 2 Meszlényi Antal: Báthory Zsófia élete és végrendelete. In: Regnum. Egyháztörténeti évkönyv, 3. Bp., 1938-1939.177-266. p.,; 196. p.
