Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.

A tornai főesperesek, 1273-1776

37

szolgát, aki közben elindult hazafelé - Gergely ármánykodása következtében - az embereivel „három bottal” akarta megveretni, de szerencséjére a pribékek nem érték utol.34 Ferenc, tornai lelkész pedig legkisebb dolgát is fontosabbnak tartotta annál, hogy a király és az érsek leveleit elolvassa. Magócsy Gáspár tornai birtokos és várkapitány sérelmezte, hogy az ő „igaz prédikátorait” üldözik és csak a pénzt akarják beszedni. Ellenben a „maguk pápistáit védelmezi” az érsek, akik rablók, erkölcstelenek és így járnak az oltárhoz bömbölni, misézni,

„bolondoskodni”.35

A templomok zömét a császári zsoldosok kifosztották. Szilice községet pedig a törökök tartották megszállás alatt, így itt nem is vizitált Mekcsei. Pregnánsan illik erre az idó'szakra és helyre Bornemissza Péter: „Cantio optima” („Siralmas énnéköm...”) című versének egy strófája: „Engömet kergetnek az kevély némötök, Engem környülvettek az pogán törökök.” Magócsy Gáspár a tornai, Bebek György a szádvári uradalom birtokosaiként megtiltották a plébániáknak, hogy az érsek részére járadékot fizessenek.

36 A látogatásokat követően Oláh Miklós érsek egyházmegyei zsinatot hívott össze Tornaaljára, azzal a céllal, hogy az alsópapság életmódját megreformálja.37 Az 1562-es nagyszombati zsinaton jelentették, hogy a tornai főesperesség plébániái megüre- sedtek.38 A falvak egy része elnéptelenedett, mivel a lakosság elmenekült más vidékre vagy a környező erdőkben, berkekben bujdosott.

Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre mozgalmainak idején számos retorzió érte a katolikus papokat. Megesett, hogy a hajdúk egyik vagy mindkét kezét levágták a papnak, hogy ne tudjon szentmisét bemutatni. A Bocskai-szabadságharcot lezáró zsitvatoroki béke alapján Torna vármegye 14 falujának kellett adót fizetnie a töröknek.39 1609-1635 között a hódolt porták száma 19-27 között változott, ez az összesnek mintegy a felét tette ki.4° Ez is jelzi, hogy a vármegye és a főesperesség kettős vegzálásnak volt kitéve. A 17. század közepén a főesperesség területén még mindig nem volt pap, mert az evangélikusok voltak túlsúlyban. Pontos adatok az esetleges plébánosokról sincsenek, mert az esztergomi egyházlátogatást végző vizitátorokat nem engedték be a lutheránusok a falvakba és városokba.^ A Pázmány által vezetett 1629-ben összeülő nagyszombati zsinat a papság erkölcsi megújítását és az eredményesebb pasztoráció céljából új püspökségek alapítását lett volna hivatott eldönteni, de ez nem való- 34 35 * 37 * 39 * *

34 Tomisa, 2002.77. p.

35 Tomisa, 2002.78. p.

36 Vö. Tomisa, 2002.76. p.; SR.1838. 86-90. p.

37 EF, 2000.1.19. p. A zsinat 1562-ben volt.

3® SR. 1838. 91., 93. p.

39 Pázmány Péter műveiből. In: Élő könyvek. Bp., é.n. (Magyar klasszikusok 42.) VIII. A Magyarországi támadásoknak hamisan költött eredetének rövid velős meghamisítása. 185. p.

4° BaráthTibor: A magyar állam adóügye. In: Századok, 1930. 728-729. p.

41 Borovi, 2000.53. p.; vö.: Juhász, 2002.31. p.