Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - RECENZIÓK - Szlávik Gábor: Hirschmann, Vera-Elisabeth: Horrenda Secta. Untersuchungen zum frühchristlichen Montanismus und seinen Verbindungen zur paganen Religion Phrygiens

94

Egyház történeti Szemle X/4 (2009)

és 154.). Három fő részre osztott munkája első egységét a montanizmus kutatásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket, közelebbről a kutatás- történetet, illetve a téma megértéséhez nélkülözhetetlen előzetes információkat tartalmazó bevezetés adja (I: Einleitung; 13-22.). Ezt követi a második rész (II. Die Neue Prophetie; 23-53.), ahol a téma vizsgálatához szükséges források értékelő felsorolása mellett (23-30.) az „új próféciának” is nevezett montanista mozgalom kibontakozásának időpontjáról (II.3: Das Entstehungsdatum der Neuen Prophetie; 41-49.), valamint a mozgalom kezdeményezőiről, Montanosról, Maximilláról és a kötetben következetesen Priscilla néven említett Priskáról olvashatunk (II.4. Die Initiatoren; 49-53.). Munkája ezen részeiben a szerző nem mutat fel új kutatási eredményeket, ám a már eddig is ismert elemeket tömören és jól összefoglalja, ügyesen csoportosítva a máshonnan már ismert megállapításokat, illetve az ezek alapjául szolgáló tényeket (1. küln. 43.). Ugyanez mondható el a második rész szerves tartalmi elemét alkotó ’kitérőről’ (II.2 Exkurs: Der Montanismus Tertullians; 30-41.)21

(II.3.) V.-E. Hirschmann munkájának érdemi részét a könyv harmadik része képezi (III.i-y: Suche nach den Wurzeln; 54-138.). A szerző itt az Imperium Romanum egyik legfejlettebb területének számító Asia provincia peremén elhelyezkedő szegény és jobbára falusias nyugat- kis-ázsiai régió, (Közép-)Phrygia sajátos vallási viszonyaiba ágyazva mutatja be a montanizmus történeti fejlődését (1. küln. III.1-2; 54 skk; 67 skk.), úgy, hogy mindeközben részleteiben is megvizsgálja a mozgalom egyes, Phrygia „pogány” kultuszaival párhuzamba állítható elemeit (1. küln. III.3: Die montanistische Prophetie; 74-90. és szervesen kapcsolódva ehhez: III.4: Auswertung; 90-99; továbbá III.5: Die montanistischen Prophetinnen; 99-119. és Ill.y: Die Organisation der Neuen Prophetie; 123-138.).

A problémát itt — mint fentebb már jeleztem (1. az 1.2. §-t) — a források szinte teljes hiánya, illetve a rendelkezésünkre álló források tendenciózus volta jelenti. Még az élete második felében montanistává lett Tertullianus is zömmel a mozgalom számára legfontosabb aspektusával, a montanizmuson belüli hitelvek és a mindennapokra előírt magatartásformák szigorú követésével foglalkozik.22

(II.4.) Hirschmann vizsgálódásai során azt az alapvető szempontot érvényesíti, miszerint a montanizmus vallásos gyakorlatában megannyi „pogány” elemet is felmutat. Ez a szempont már a montanista mozgalom több karakterisztikus vonását a keletkezési helyéül szolgáló Phrygia misztériumvallásoktól átitatott légkörével magyarázó Willem

21 Vö. még ehhez Hirschmann monográfiájának 16 sk. oldalait.

22 Újabban vö. ehhez H. M. Zilling, Tertullian. Untertan Gottes und des Kaisers, Paderborn-Miinchen-Wien-Zürich 2004; küln. 45-56.