Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - RECENZIÓK - Szlávik Gábor: Hirschmann, Vera-Elisabeth: Horrenda Secta. Untersuchungen zum frühchristlichen Montanismus und seinen Verbindungen zur paganen Religion Phrygiens

92

Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009)

egyoldalúsága. A konstantinusi fordulatot követően az egyház mind következetesebben törekedett az „eretnek” nézeteket valló keresztény szekták iratainak megsemmisítésére, így a montanista iratok megsemmisítésére is.13 így a montanista próféciák tartalmáról, amiként mozgalom törekvéseiről, belső szervezetéről és a montanista gyülekezetek hitéletéről is - néhány kivételtől, így az élete második szakaszában (Kr. u. 208 körül) montanistává lett Tertullianus közléseitől eltekintve - csak a montanista eszmékkel élesen szemben álló orthodox egyházi szerzők Írásaiból értesülünk.1«

(1.3.) Mindez esetenként tág teret biztosít a különféle értelmezéseknek. A korai egyház történetén belül elfoglalt jelentőségének megfelelően ezért korunkban is időről időre megújuló érdeklődéssel vizsgálta meg a montanizmus meglehetősen összetett kérdéskörét a modern kutatás. Ebbe, az újabban K. AlandtóYs, illetve Th. BaumeistertőY6 13 14 15 *

13 Vö. W. Speyer, Büchervernichtung und Zensur des Geistes bei Heiden, Juden und Christen (Bibliothek des Buchwesens Bd. 7), Anton Hiersemann Verlag, Stuttgart 1981; 142 skk; küln. 146 sk; 148; 150. és 162 (a montanista iratok elpusztítását célzó egyházi és állami rendelkezések). Hasonlóképpen járt el a „gyó'zedelmeskedő egyház” a vele ellenséges „pogány” gondolkodók írásaival szemben is: i. m. 134-137.

14 L. küln. Eusebios ’Egyháztörténetét’ (HE V,16-19.), valamint Epiphanios Haereses címen is idézett munkáját, a 80 féle „eretnekségre” gyógyszert kínáló „orvosságos szelencét”, a Kr. u. 375 körül íródott ’Panarion’-1 (Pan. XLVIII-XLIX.). - A montanista mozgalom történetét orthodox szempontból megvilágítani hivatott (meglehetősen hiányos, és gyakorta a tendenciózusan negatív beállítástól sem mentes) források szisztematikus összeállítását adja P. de Labriolle, Les sources de l’histoire du Montanisme - Textes Grecs, Latins, Syriaques publiés avec une introduction critique, une traduction Francaise, des notes et des „Indices”, Fribourg - Paris 1913 (Collectanea Friburgiensia 24. N. S. fase. XV). Ugyanez válogatásban: (G.) N. Bonwetsch, Texte zur Geschichte des Montanismus, Bonn 1914 (Kleine Texte für Vorlesungen und Übungen 129; szerk. H. Lietzmann). A montanista „próféciák” a későbbi - orthodox - egyházi szerzők közlései alapján összeállított gyűjteményét (is) közli újabban R. E. Heine: The Montanist Oracles and Testimonia, Patristic Monograps Series 14, Macon GA 1989, valamint W. Tabbernee is: Remnants of the New Prophecy. Literary and Epigraphical Sources of the Montanist Movement (Studia Patristica [StPatr] XXI; szerk. E. A. Livingstone), Leuven 1989; 193-201.

— A montanista eszmék hívévé lett Tertullianus ez irányú irodalmi működéséhez 1. lentebb a 22. sz. jegyzetet.

15 Kurt Aland, Bemerkungen zum Montanismus und zur frühchristlichen Eschatologie. In: K. Aland, Kirchengeschichtliche Entwürfe, Gütersloh i960,105-148.

15 Theofried Baumeister, Montanismus und Gnostizismus. Die Frage der Identität und Akkomodation des Christentums im 2. Jahrhundert, Trierer Theologische Zeitschrift [TThZ] 87 (1978), 44-60.