Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.

34

Egyháztörténeti Szemle X/1 (2009)

szorosig jutottak.11 A későbbi Torna környéke megszállatlan, gyepűntúli területként került a király tulajdonába.12 * * * A tornai erdőispánság eleinte Borsodhoz tartozott.1^ A 12. században az erdőispánság északon a Sze- pességig a Gölnic-folyón túl, valamint délen a Bódva-völgy, Perkupa, Szalonna között lévő szorosig, nyugaton Pelsőc, Csetnek, keleten Jászó, Szepsi vidékéig terjedt.1'» Területe 1320-ra, a megyévé válásig a birtokadományozások miatt lecsökkent.'5

A tornai főesperesség alapításának dátuma ismeretlen. Valószínű, hogy az esztergomi egyházmegye alapítása után egy későbbi időpontban hozták létre még a vármegyévé szerveződés előtt a 11-12. században.16 * A fennhatósága nagyobb területre terjedt ki, mint a későbbi vármegyének.^ Területére nemcsak az esztergomi de az egri püspök fennhatósága is kiterjedt néhány birtok erejéig. A főesperességhez 18 plébánia tartozott melyek fóliáikkal együtt a következők voltak: 1. Szádalmás - Jablonca, Körtvélyes, Tornagörgő. 2. Tornabarakony. 3. Barka - Lucska. 4. Ájfalucska. 5. Hárskút - Dernő, Kovácsvágás. 6. Hidvég- ardó — Bódvavendégi, Tornaújfalu, Zsarnó. 7. Tornahorváti. 8. Bódva- szilas - Bódvarákó, Derenk, Szögliget, Tornaszentandrás. 9. Torna - Áj, Méhész, Szádelő, Szádudvarnok. 10. Szőlősardó - Teresztenye, Tornakápolna. 11. Égerszög. 12. Jósvafő. 13. Komjáti. 14. Szilice - Szádvárborsa. 15. Szin. 16. Szinpetri. 17. Tornanádaska. 18. Perkupa - Varbóc.18 * Területén 1171 előtt felépült a jászói premontrei prépostság.1« Mivel a főesperesség az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozott így a tornai uradalom tizede is őt illette. 1263-ban IV. Béla megváltotta az

11 Borovi, 2000. 19. p.; Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Miskolc, 1983. (továbbiakban: DÉNES, 1983.) 26. p.

12 Dénes, 1983. 26. p. A megye déli határát Borsod váránál húzza meg: Karácsonyi János: Hazánk Szent István korabeli határairól. In: Századok, 1901. 1049. p. Munkájában hivatkozik: Puky Andor: Adatok Torna vármegye XIII. századi kiterjedéséhez és a Tomory család történetéhez. In: Történelmi Tár, 1883. 209-216. p.

43 GyöRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Abaúj- vár-Csanád és Csongrád megye. Bp., 1966. (továbbiakban: Györffy, 1966.) 740. p.; Kálniczky, 1995. 69. p.

>4 Dénes, 1983.27. p.; vö. Juhász, 2002.10. p.

45 Juhász, 2002.10. p.; Borovi, 2000.12. p. Utóbbi szerint a vármegyévé szerveződés Tornában a 12. századra lezárult.

16 Schematismus Venerabilis Cleri Diocesis Rosnaviensis. Kassa, MDCCCXXXVIII. [1838] (továbbiakban: SR. 1838.) 83. p.,

'7 Szádeczky Lajos: Történeti értékeink iskolai értesítőkben. In: Századok, 1884. 722. p. A szerző ,A Rosnyói kath. főgimnázium értesítője” 1832. évi 2. számában megjelent tanulmányra hivatkozik.

18 EF, 2000. III. 134. p.; vö. EF, 2000. I. 4., 55., 81., 198., 344., 384., 295., 304. szám alatt; EF, 2000. II. 599., 666., 717., 719., 721., 731., 746., 747., 748., 749. szám alatt. Vö. még: EF. IV. Az Esztergomi Főegyházmegye: 5-ös szelvény.

x9 Magyarország történeti kronológiája. I. köt. Bp., 1986.116. p.