Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Borbély Tamás: Alexandersohn Jonathán és a csabai rabbiper

Alexandersohn Jonathán és a csabai rabbiper1

Borbély Tamás

A szakirodalom általában úgy tekint Alexandersohn Jonathán hejőcsabai esetére, mint a reformokra törekvő rabbi küzdelmére egy ortodox közösség ellenében. Ez a csabai rabbiról kialakult kép sokat köszönhet a rabbi vándorlásainak, könyvének, aminek a segítségével a közvélemény megismerte az eseményeket. Az Alexandersohnról kialakult képet a köztudottan neológ történész,2 3 4 * Kohn Sámuel az 1899-es Magyar-Zsidó Szemlében így mutatja be: „Pőrét egyúttal a fölvilágo- sodás küzdelmének tekintették a sötét zelotizmus ellen, a nyugoti Európában már elfogadott modern vallásos irány ellentétének a középkori fanatizmussal és durva műveletlenséggel.”3

Sok kortárs, illetve az utókor számára egyaránt Alexandersohn tehát egyértelműen felvilágosult, modern felfogású rabbiként jelenik meg, aki komolyan összetűzött a még „elmaradott” ortodoxokkal. Ezt a képet illusztrálja többek között Groszmann Zsigmond történész 1916- ban megjelent történelmi tanulmányában: „Alexandersohn Jónathánt, a Németországból hozzánk került modern felfogású borsod-csabai rabbit pedig a szó szoros értelmében földönfutó bolyongóvá tették üldözői”.4 Ugyancsak ezt erősíti meg az 1929-ben megjelent Zsidó Lexikon is, amelyben Alexandersohn Jonathán úgy szerepel, mint akinek „valószínűleg reformtörekvései miatt nézeteltérése támadt hit községével”.s A forrásanyagot és a Magyar-Zsidó Szemle ide vonatkozó cikkeit olvasva azonban kételkedtünk azzal kapcsolatban, hogy itt elsősorban a reformer rabbi és a hagyományokhoz ragaszkodó közösség ellentétéről van szó. Kohn Sámuel kicsinyes bosszúnak tartja a rabbi elleni pert és heves gyűlöletet. Úgy mutatja be, hogy a rabbi elűzésének érdekében a helyiek vallási színben igyekeztek feltüntetni a csabai rabbi elleni ellen1 A jelen tanulmány alapját képező szakdolgozatot 2009 júniusában védtem meg Egy zsidó hitközségi viszály a reformkori Magyarországon címen a Károli Gáspár Református Egyetemen, konzulensem dr. Vassányi Miklós egyetemi adjunktus volt. A vonatkozó forrásanyagra dr. Tóth Péter, a Miskolci Egyetem BTK docense, volt főlevéltáros hívta fel a figyelmemet. (Akkor még egyikünk sem tudta, hogy a perirat szereplője a magyar-zsidó történetírás egy jeles alakja, akinek a per után fontos műve jelent meg, amely a magyarországi zsidóság reformkori viszonyainak érdekes adalékát szolgáltatja.) Mindkettőjük munkáját hálásan köszönöm! (A Szerző)

2 Vö. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., 2001. 225-229. p.

3 Kohn Sámuel: Kohn Schwerin Götz. Élet és korrajz, 1760-1850. In: Magyar-Zsidó Szemle, 1898-1899. (továbbiakban: Kohn, 1898-1899.) 27. p.

4 Groszmann Zsigmond: A magyar zsidók V. Ferdinánd alatt (1835-1848). Bp., 1916. 37. p.

s Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter. Bp., 1929. (továbbiakban: MZsL. 1929.) 25. p.