Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
58 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) részt a vegyes Státusgyűlésen is. A gyűlések eredményeként megszületett döntések egy része értékelhető, mint a Státus jogkörébe tartozó döntés; vagy mint a zsinati tanácskozásokra összegyűlt papság véleménye, amelyet a püspök tudomásul vesz, de a döntést nem hozza meg; vagy mint sajátosan erdélyi problémát érintő kérdés; s végül, mint előkészítő jellegű vélemény a nemzeti zsinat munkálataira. Ez egy nagyon fontos szempont, ami egy sajátos értelmezési lehetőséget nyújt a zsinati munkálatok értékeléséhez. Ugyanis nem egy elszigetelt jelenségről, erdélyi specialitásról kell, hogy képet alkossunk, hanem egy nagyobb rendszerben a nemzeti zsinat előkészítő munkálataiban szükséges gondolkoznunk. 1848. szeptember 6- án Kovács Miklós erdélyi püspök levelet küld át Lonovics József egri érseknek, illetve Zichy Domokos veszprémi, Szcitovszky János pécsi, Rudnyánszki József besztercebányai és Ocskay Antal kassai püspököknek, amelyhez csatolja a vegyes státusgyűlés és a kolozsvári zsinat jegyzőkönyveit. A gyulafehérvári püspöki és székeskáptalani levéltárban ugyanezen a lapon folytatódik Nádasdy Ferenc kalocsai érseknek írt külön levél, amelyből utalást kapunk a jelzett kérdéshez: „Az erdély megyei zsinat, melyet a magyarhoni tiszteletre méltó püspöki kar köztanácskozásaiban megállított s velem is közlött pontok megvitatása s azokróli vélemény- adásra, valamint szintén némely megyebeli dolgok elintézése végett, ösz- szehívtam, bevégezve lévén, bátor vagyok Nagyméltóságodnak ezen megyei zsinat tanácskozási folyamatját híven tükröző jegyzőkönyvet, az ide csatolt mellékletben, tisztelettel bemutatni és jelenteni: miszerint én az augustus elsejétől jegyzett zsinatra meghívó levél mellé csatolt utasítás nyomán, a közlött pontokra vonatkozó zsinati tervet, véleményt, s illetőleg határozatot, azon méltóságos püspök uraknak, kik a kijelelt öt választmány elnökeiül neveztettek, mai napon valósággal átküldtem.”101 Tehát nem csak önálló egyházmegyei zsinatról van csupán szó, hanem Erdélynek Magyarországgal történt uniója után kialakult helyzetnek megfelelően, az összes magyarországi püspöknek a tervezett nemzeti zsinatra való előkészületéről is. Ebből a szempontból megközelítve — annak ellenére, hogy a nemzeti zsinat elmaradt - az egyházmegyei zsinat elérte a célját. Minden javaslat, döntés, óhaj részét képezte annak az információs anyagnak, amely a nemzeti zsinat előkészítésében a kinevezett öt bizottsági elnöklő püspöknek segítséget nyújthatott abban, hogy tárgyalt kérdésekkel kapcsolatosan a legjobb és a lehetőségekhez képest a legóhajtot- tabb javaslatot megszövegezzék. Ennél a szempontnál maradva kiemelhetjük, hogy az előkészítő jelleg a szabad véleménynyilvánítás korlátlan lehetőségeit tehette — még egyházjogilag is — lehetségessé. Hiszen ebben az esetben, még ha határoznak, döntenek is - akár a püspöki óhaj ellenére -, az nem jelenthet többet, mint az óhaj erőteljes kifejezését. Ha e döntéseiket hajlandóak felterjeszteni megvitatásra a nemzeti zsinatra, nem pedig azonnali alkalmazását kezdeményezik, akkor nem térnek el az 101 GYÉFKL. EZs, d. I. í/e. 1085/1848. - Kovács Miklós püspök átirata az egri érsekhez, a veszprémi, pécsi, besztercebányai, kassai püspökökhöz, illetve Nádasdy Ferenc kalocsai érsekhez, Kolozsvár, 1848. szeptember 6.
