Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
48 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) podásunk: kérnők meg alázatosan a méltóságos püspöki főtanácsot, hogy eszközölné ki hathatós közbenjárása által Püspök urunk Ő Nagy Méltóságánál, egy ezen és egyéb szükségesek elintézése végett tartandó zsinatnak hova hamarábbi összehívását, megtartását.” A továbbiakban az egyházjogi előírásokat idézve rámutatnak az évenkénti zsinatozás egyházjogilag kötelező szabályozására, majd arra, hogy a kepét a Székelyföldön a lakosság meg akarja szüntetni,6z a kritikus helyzetben való miheztartás miatt létkérdésnek tartják a kérdések megtárgyalását. Az elaggott papok és a papnevelde tőkéje tudtukkal komasszálva (összevonva) van, s e kérdésben is tisztán akarnak látni.67 68 69 Vagyis megelőlegezve a tárgyalásra javasolt pontok megfogalmazását, beszámol a Székelyföld egyik legégetőbb problémájának rendezési fontosságáról, a kepe okozta nehézségekről. A későbbiekben, a gyergyói beadványban szerepelő meglátások tárgyalására a zsinaton sort is kerítettek. A zsinat igényét tehát nem csupán a magyar püspöki kar fejezte ki, az erdélyi egyházmegyében a különböző kerületek papsága szintén javasolja az egyházmegyei zsinat tartását. A kézdi-orbai kerület papságának Gelencén tartott megbeszélésén a petíció kérdése mellett is külön javaslat fogalmazódott meg. A zsinat szükségességét a forradalom teremtette új helyzettel indokolják: „Események merülének fel a világot megrázkódtató polgári Institutiókat felforgató, koronákat szétfúvó, Trónokat összerontó forradalmak lázas izgatottságba hozzák az elméket, a Társaság, Szabadság, Nemzetiség által felkorbácsolt indulatok Magyar Országnak ősi Alkotmányát sarkaiból kiemelték, hogy az Európában honosulni kezdő, újabb kor által igényelt polgári szerkezetet fektessék helyébe.”6? Kiemelik, hogy a forradalmi változások bámulattal töltik el őket is, de ugyanakkor egyházhűségüknek is hangot adnak. „S éppen ezen őszinte csatlakozást tanúsítandók, határozottan vissza utasítand minden, a kor szelleméből kinövő újítási ferde viszketeget, úgy mint a mely a fontosabbak rendezésére megkívántató időt, figyelmet elrabolván, békétlenséget, visszavonást képes előidézni. Azonban [...] a gyűlések megyei Nemzeti Zsinatok megtartásának általánossá vált óhajtását ilyennek nem tartjuk, annálfogva annak rendeléséért, megtartásáért könyörgünk.” Ezért kérik a püspököt olyan jellegű rendelet kibocsátására, amely eredményeként - világiak bevonásával is?0 - a „békövetkezni kellető Megyei, s ezt követő Nemzeti 67 A kepe, mint egyházi hozzájárulás az egyházi tized és dézsma megszüntetésével - az Unió során elmaradt jogharmonizáció miatt - nem került hivatalosan megszűntetésre. 68 GYÉFKL., PL - 393. d. 37. cs. 823/1848: Mészáros Antal gyergyói esperes beadványa az erdélyi Consistoriumhoz, Gyergyószentmiklós. 1848. május 27-, 69 GYÉFKL. PL - 393. d. 37. cs. 688/1848. - Gelence, 1848. Pünkösd hava 17.: Kádár Antal esperes és Elekes István jegyző által aláírt esperesi tanácskozási jegyzőkönyv, átküldve Kovács Miklós püspöknek. ?° Ugyancsak a világiak részvételével tartandó egyházmegyei zsinat összehívását szorgalmazza a kézdi-orbai kerülete Kantán megtartott papi tanácskozása is. - GYÉFKL. PL - 389. d. 11. cs. 985/1848: Kanta, 1848.
