Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1776-1945
24 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) hosszúrét, Gömörrákos, Ratkólehota, Nagyrőce -5) 3. garami kerület (Vereskő, Helpa, Pohorella, Garamszécs, Agostonlak -6 ); II. Nógrádi főesperesség: 4. gácsi kerület (Kisberezsnye, Divény, Alsósztregova, Felsőtisztás, Divényoroszi, Gácsfalva -6) 5. kishonti kerület (Nyusta, Rimaráhó, Rimakokova, Forgácsfalva, Újantalfalva, Tiszolc, Nagyszuha -7); III. Tornai főesperesség: 6. jászói kerület (Stósz, Felsőmecenzéf -2) 7. szepesi kerület (Gölnicbánya, Jekelfalva, Krompács, Szepesremete, Szomolnok, Szomolnokhuta, Svedlér, Vagendrüszl, Zsakaróc -g)2^ A tornai főesperesség Magyarországon maradt részei A trianoni Magyarországon 1 esperesség maradt 6 plébániával sértetlenül, 5 pedig csonkán 13 plébániával az új határokon belül. A részben átkerült tornai esperesség a Magyarországon maradt plébániákkal: Bódvaszilas, Hidvégardó, Perkupa, Szögliget, Tornaszentandrás.2s Balás Lajos püspök 1920. szeptember 18-án bekövetkezett halálát követően a rozsnyói szék betöltetlen maradt. Podraczky István káptalani helynök vezette az egyházmegyét. 1924-től apostoli adminisztrátorként Bubnics Mihály látta el ezt a feladatot 1937-ig. 1937. szeptember 6-tól a Szentszék létrehozta a Kassa-Rozsnyói Apostoli Adminisztratúrát, melynek irányítását Serédi Jusztinián hercegprímás alá rendelte, kinek nevében a magyarországi részeket segédpüspöke, Meszlényi Zoltán kormányzott az 1939. október 5-6. közötti éjféli időpontig.24 * 26 A csonka magyarországi részen az 1937 szeptemberében létrehozott rozsnyói apostoli kormányzósághoz 22 plébánia tartozott. Az első bécsi döntés után 1939. március 6-án a csehszlovák-magyar határmegállapító bizottság a lakosság kérését figyelembe véve 1939. április 4-én Magyarországhoz csatolta Ájfalucska, Aranyida, Jászó, Jászómindszent, Rudnok községeket.27 Az 1939. július 19-én kiadott Dioecesium fines28 kezdetű bulla a rozsnyói püspökség magyarországi 24 SAACRSS. 1943.173-204. p. 2s Rozsnyói Névtár, 1919. 26 Beke Margit: A Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között. II. köt. München-Bp., 1992. (Dissetationes hungaricae ex historia Ecclesiae.) (továbbiakban: Beke, 1992.) 217. p. Meszlényi Zoltán 1938. március 20-án egyházlátogatást végzett a főesperes- séghez tartozó Hidvégardóban és ő celebrálta a vasárnapi szentmisét. (Forrás: Mester Károly hidvégardói plébános plébániatörténeti feljegyzései.) 27 MKLex. XI. köt. 8-9. p. Érdekes adaléka az el- és visszacsatolásoknak, hogy a trianoni békével a hidvégardói plébániától elcsatolt Bódvavendégi és Tornahorváti filiák egyházilag csak 1930. június 1-én kerültek a Csehszlovákiához tartozó tornai és tornaújfalusi plébániákhoz. Mester Károly hidvégardói plébános ezt megelőzően 11 évig levelezett e döntés ellen a rozsnyói egyházmegyei hivatallal. Az első bécsi döntés után 1939 január í-vel újra visz- szakerültek Hidvégardó plébániához, amit Mester plébános a „visszatérés napjaként” jegyzett fel. (Forrás: Mester Károly hidvégardói plébános plébániatörténeti feljegyzései; 1938. évi canonica visitatio. Vö. Juhász, 2002. 85. P28 LCDR. XII. 55-56. p.
