Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1776-1945
22 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) lényegében azonos volt. A 4 km széles fegyvermentes övezet csehszlovák ellenőrzés alatt állt. Az 1919-es egyházmegyei névtár utolsó lapján közli, hogy az előzetes békekötési tanácskozások alapján megszállták az egyházmegye több mint kétharmad részét. Továbbá 8 alesperesi kerület 59 plébániával teljesen, 4 alesperesi kerület 12 plébániával részben került megszállás alá. A mátrai és várgedei alesperességek 13 plébániával a demarkációs vonalon túl estek. Ezáltal az egyházmegye 99 plébániájából 71 megszállt területen feküdt.« A fenti névtári adatokat összevetve a Határokon túli magyar helységnévszótár* 16 helységneveivel és a jelenlegi állapotokkal, más megállapításra lehet jutni. Az egykori 14 esperesi kerületből 8 teljes egészében 56 plébániával és Rozsnyóval, 5 részben 23 plébániával került Csehszlovákiához. A részben átkerült tornai esperesség a Csehszlovákiához került plébániákkal: Jablonca, Szádalmás, Torna, Tornagörgő, Tornaújfalu.1? A szlovákiai Apostoli Adminisztratúra 1939. szeptember 2-tól „Dioecesis Slovachia” néven a metropolitai joghatóságot a Szentszék látta el Csehszlovákiában.18 * 1939. szeptember 23-án adta ki Angelo Rótta budapesti nuncius azt a rendelkezést, mely szerint a rozsnyói püspökség 38 vissza nem csatolt plébániája a kassai és szatmári egyházmegyék 115 illetve 158 határontúli plébániáival egyesítve, Eperjes központtal a Kassai, Rozsnyói, Szatmári Apostoli Adminisztratúra keretei között egyesülnek a Szentszék vezetésével, élén Cársky József apostoli adminisztrátorral, korábbi kassai apostoli kormányzóval.1« 1939 szeptemberében Bubnics püspök körlevelében tudósított az egyházmegye területi változásairól. Ismertetése szerint az egyházmegye három részre volt osztva. Püspöki joghatóság alatt a visszacsatolt részen 45 plébánia működött. 1937. szeptember 6-tól a Szentszék létrehozta a Kassa-Rozsnyói Apostoli Adminisztratúrát, melynek irányítását Serédi Jusztinián hercegprímás alá rendelte 1939- ig, mikor is 38 plébánia volt a szlovák részen és a püspöki joghatóság alól kivonva. A csonka-magyarországi részen az 1937 szeptemberében « A Rozsnyói Róni. Kath. Püspöki Egyházmegye Névtára. MCMXIX. Összeáll.: Pobozsny Róbert. Rozsnyó, 1919. (továbbiakban: Rozsnyói Névtár, 1919.); Litterae Circulares Diocesis Rosnaviensis Anno Salutis 1940. Rozsnyó, 1940. január 22. II. (továbbiakban: LCDR.) A körlevél arról tudósít, hogy 1939-ben 70 plébánia tartozott a püspökséghez. 16 Magyar neve? Határokon túli helységnév-szótár. Sajtó alá rend.: Sebők László. Bp., 1990. 17 Rozsnyói Névtár, 1919. 18 Schematismus venerabilis cleri Administrationum Apostolicarum Cassoviensis, Rosnaviensis, Satmariensis in Slovachia anno reparatae salutis 1943. Presov, 1943. (továbbiakban: SAACRSS. 1943.) 173-204. p. Magyar Katolikus Lexikon. I-X. köt. Szerk.: Diós István - Viczián János et al. Bp., 1995-2006. [Online: http://lexikon.katolikus.hu - 2009. május.] (továbbiakban: MKLex.) XI. köt. Bp., 2006. 752. p.; SR. 1942. 75. p.; SAACRSS. 1943.173-204. p.; LCDR. XII. 56. p.
