Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNY - Vörös Géza: Állambiztonság és egyházak
Állambiztonság és egyházak 11 1957 májusától a BM Politikai Nyomozó Főosztály V. osztályának volt a feladata belső reakció elleni elhárítás, amely magában foglalta az egyházak tevékenységének megfigyelését.s° A szervezeti felépítéséből kiderül, hogy 1957 decemberétől a BM II. főosztály 5. osztálya volt a felelőse a „belső reakció elhárításá”-nak (146 fővel), az egyházakkal szembeni állambiztonsági munkát pedig a II/5-c alosztály látta el 16 fővel.s1 Az alosztály munkájában nem választották még külön a katolikus, a protestáns, a kisegyházakkal és a zsidó felekezettel szembeni állambiztonsági tevékenységet. Az II/5—f alosztály feladata az ifjúság és az oktatás, a tudományos élet, a sport területén történő elhárítás volt.s2 Az állambiztonsági iratok alapján megállapítható, hogy az illegális egyháziifjúsági szervezkedések, a szerzetesrendek tevékenységének felderítését is a II/5-f alosztály végezte el.53 Ez a szervezeti felépítés 1962-ig maradt fenn. A Szovjetunióban 1961-ben Hruscsov pártfőtitkár az SZKP kongresszusán felgyorsította a desztalinizáció folyamatát. 1962-ben az MSZMP PB és KB ülésein a Rákosi-korszak törvénytelenségeiről tárgyaltak, és lezárták a koncepciós perek felülvizsgálatát. Nyitás következett be a külpolitikában, 1963-ban az ENSZ-ben levették napirendről a magyar kérdést, cserében politikai alapon nyugvó amnesztiát hirdettek 1956 elítéltjeinek. 1959 és 1961 között kollektivizálták a mezőgazdaságot. A konszolidációs folyamat lezárásaként a párt 1962-ben tartott VIII. kongresszusán kijelentették: a szocializmus alapjainak lerakása befeje- ződött.54 Ezek a folyamatok nem hagyhatták érintetlenül a BM szervezetét sem. 1962 augusztusában zajlott le a Kádár-korszak állambiztonsági szolgálatainak legnagyobb mértékű átalakítása, amely lényegében a rendszer- váltásig meghatározta azok működési formáját. A személyi változások mellett a szervezeti keretek átalakításán volt a hangsúly. A főosztályi tagolódást felváltotta a főcsoportfőnökségi és a csoportfőnökségi struk- * 53 54 * s° Ekkor még az osztályokat római számokkal jelölték. MÓL. XIX-B-i-au 1. cs. 26. d. s> „Klerikális reakció elleni elhárítás alosztály” elnevezést kapott az alosztály. MÓL. XIX-B-i-au 27-286/57.1. cs. 26. d. 52 Uo. A szervezeti felépítést tartalmazó ábrán csak az ifjúsági vonal van feltüntetve, az oktatás a tudományos élet, a sport területén az „ellenséges elemek” elhárításának feladatát jelenleg az ÁBTL.-ben őrzött dossziék alapján lehet dokumentálni. ÁBTL. 3.1. 2. M-17379. ,Arató”. 68; ÁBTL. 3. 1. 2. M- 13236. „Vámos József’. 5; ÁBTL. 3. 1. 2. B-93036 „Krasznai” 3; ÁBTL. 3. 1. 5. O-16537/48. Horn Emil. 8; ÁBTL. 4. 1. A-985/2. Ifjúsági és tudományos területtel kapcsolatos anyagok. 1-14. 53 ÁBTL. 3. 1. 2. M-28500. „Vértes László”. 225; ÁBTL. 3. 1. 2. M-34203/2. „Ráckevei”. 92; ÁBTL. 3. 1. 5. O-12311/1. „Felkészülök”. 196; ÁBTL. 3. 1. 5. O-14963/3. „Canale”. 29. 54 Gyarmati György: Politika és társadalom 1945-1989 között. In: Magyarország a XX. században. Főszerk.: Kollega Tarsoly István. I. köt. Szekszárd, 1997. 227-232. p.
