Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNY - Vörös Géza: Állambiztonság és egyházak

Allambiztonság és egyházak 7 december 4-i és az 1982. február 2-i határozata az eddig folytatott egy­házpolitika helyességét a kitűzött elvek, valamint célok megvalósulásá­ban látta, ezért ennek folytatását mondta ki, továbbá együttműködő partnerként a „törvényes egyházi vezetés” támogatására szólította fel az állami és társadalmi szerveket.2« Az MSZMP PB 1982. február 2-i hatá­rozata azonban a lojális egyházi vezetéssel szembehelyezkedő egyházi csoportokkal kapcsolatban elsősorban már nem állami fellépést irány­zott elő, hanem annak megoldását belső ügyükké minősítve, azt vezető­ik feladatává tettess 1983-tól kezdve az „egyházi reakció” kifejezést az enyhébb „egyházi ellenzék” kifejezés kezdte felváltani. A nyolcvanas évek közepétől a nemzetközi politikai életben zajló válto­zások, továbbá a hazai gazdaságban jelentkező problémák az állampár­tot egyházpolitikájának újragondolására késztette. Az addigi rendeletek sokaságára épülő kapcsolati rendszer helyett egy új, átfogó, az állam és az egyházak viszonyát szabályozó törvény előkészítésének igénye me­rült fel. 1989. május 16-án fogadták el a korszak utolsó nagy egyházpo­litikai határozatát, amely továbbra is sikeresnek minősítette az 1958 óta kialakított állam és egyház kapcsolatát. Kimondta az állam párttól füg­getlen egyházpolitikáját, tartalmi, szervezeti reformokat ígért ennek megvalósításában, valamint törvényi szabályozásban kívánta biztosíta­ni a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését.* 26 Az MSZMP KB 1989. július 28-ai állásfoglalása már együttműködést ajánlott az egyhá­zak, felekezetek, vallási közösségek számára a lelkiismereti és vallás- szabadság biztosításához, amely „nemzeti céljaink elérésének és társa­dalmi eszményeink megvalósításának egyik elengedhetetlen feltétele.”27 Ezt követően azonban az 1989-es esztendő hatalmas változásokat ho­zott: jogutód nélkül szűnt meg az MSZMP és az ÁEH, létrejött a több­pártrendszer, október 23-án kikiáltották a köztársaságot, így véget ért a pártállami diktatúra. Az 1990. évi IV. tv. már biztosította az állam és az egyházak szétválasztását, a lelkiismereti és a vallásszabadság kérdésé­nek érvényesülését.28 Az állambiztonság és az egyházak A belső reakció elhárítása és az egyházak Az egyházpolitika irányvonalának az állampárt által kijelölt úton tartá­sában kitüntetett szerepe volt a magyar államvédelmi, majd állambiz­tonsági szerveknek. Már 1945-ben megalakult az MKP által kézben 2« Köbel, 2005.139-142. p. 2s Ilyen csoport volt a katolikus egyházon belül a bulányisták és a regnumisták, a református egyházon belül a betánisták csoportja; a Szabad- egyházak Tanácsa tagegyházai között az adventisták és a metodisták köré­ben kialakult mozgalmak. Köbel, 2005.141. p. 26 Köbel, 2005.145-146. p.; Tabajdi-Ungváry, 2008.47-48. p. 22 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1985- 1989. Szerk.: Vass Henrik. Bp., 1994. 625. p. 28 Balogh-Gergely, 2005.1234-1241. p.

Next

/
Thumbnails
Contents