Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban

Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban Kovács Eszter Csehország újkori történetének meghatározó eseménye volt az 1618-as rendi felkelés. A felkelés eseményei és az azt követő megtorlás megráz­ta Csehországot. Mindkét oldal, a Habsburg házzal szembeforduló pro­testáns felkelők és a királyhoz ragaszkodók egyaránt feltették a kérdést, jogos volt-e fegyvert fogni a felkelőknek, és új királyt választani, és ebből fakad a következő kérdés, jogosan éri-e emiatt büntetés Csehor­szágot. Ezekkel a kérdésekkel általában jogi, államtudományi munkák foglalkoztak, de az érveléshez történelmi példákat hoztak fel. A Habs­burg házhoz ragaszkodó Melchior Goldast 1627-ben De Bohemiae regni, incorporatarumque provinciarum, iuribus ac privilegiis cím­mel megjelent államtudományi munkájában II. Ferdinánd kemény fellépését a cseh tartományokkal szemben nem a felkelésre, hanem a cseh állam kezdeteire vezette vissza. Bohemia tartományban eredetileg germán népek laktak, a szlávok csak jóval később szivárogtak be, vagyis (nézetei szerint) Csehország őslakosai a németek.1 Csehország állami létének kezdetétől fogva a Német-római birodalomhoz tartozott, a Habsburgok legrégebbi öröksége, soha nem volt önálló állam. Kiváltsá­gait a császároktól kapta, de ezekkel visszaélve rendszeresen fellázadt uralkodója ellen.2 3 Nagyon sokat emlegeti a huszitizmust, hangsúlyozva, hogy a Habsburgok nem a csehek ellen, hanem a katolikus hit védel­mében léptek fel. A cseh kultúrát nem tartja önálló kultúrának, csupán az osztrák hagyományok kapcsán tárgyalja. Nézetei szerint a cseh ki­rály kezdettől fogva német alattvaló volt.3 A csehek minden kiváltságu­kat a Habsburg uralkodóktól, illetve azok elődeitől kapták, tehát ha méltatlanná válnak a bizalomra, ezeket bármikor visszavonhatják. A felkelés után éppen ez történt. Ezzel szemben a felkelők véleményét Pavel Stránsky fogalmazta meg Respublica Bohemiae című könyvében. Goldast könyvéhez hason­lóan ez sem történeti mű, de történelmi érvekkel igazolja nézeteit. Már a kötet elejére helyezett ajánlás is kifejezi, hogy melyik oldalon áll, Pfalzi Frigyes, cseh király fiainak ajánlja könyvét. Két momentumot hangsúlyoz igen erősen, egyrészt Csehország ősi függetlenségét és önál­ló hagyományait, másrészt, hogy az evangélikusok követik az igaz ke­resztény elveket. A huszitizmust úgy mutatja be, mint az igazi romlat­lan vallásossághoz való visszatérést, maga Húsz János Isten küldötte, 1 Goldast, Melchior: De bohemiae regni, incorporatarumque provinciarum, iuribus ac privilegiis; necnon de hereditaria Regia Bohemorum familiae successione. Frankofordiae, 1627. (továbbiakban: Goldast, 1627.) 10., 25- 48. p. 2 Goldast, 1627.108-258. p. 3 Goldast, 1627. 269-281. p.

Next

/
Thumbnails
Contents