Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - TANULMÁNY - Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században

18

Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009)

Diarium lapjain, pataki várukban töltik ugyanis a húsvétot, a fejedelem „az emberek nagy épülésére”, vagyis példamutatásként részt vesz a nagyszombat esti feltámadási liturgián, amelyet a várból szokás szerint háromszori ágyúlövés kísér, majd a húsvét vasárnapi ünnepi misén is, amely után a várba invitálja ebédre a jezsuitákat.68 Legközelebb már fiuk születése után, 1700 decemberében látogatnak Patakra, s a fejedelem részt vesz a Xavéri Szent Ferenc ünnepén, december 3-án mondott déli misén, majd feleségével és udvari tisztviselőivel együtt a jezsuiták, illetve a sátoraljaújhelyi, a tolcsvai és a cékei plébános társaságában ebédel a rendház refektóriumában. Az évkönyv megjegyzi, hogy kevesen voltak az ünnepen, mivel igen kedvezőtlen volt az időjárás.58 59

1700 decemberében egyébként Rákóczi patrónusként támogatja a pataki jezsuiták temploma új Immaculata-főoltárának megrendelését, amelyet az eperjesi mesterek 1704-ben állítanak fel végleg a Vártemplomban.60

Rákóczi Ferenc elfogatása, száműzetése majd a felkelés megszervezése miatt 1700 decembere után legközelebb a szabadságharc fejeként jelenik meg Sárospatakon 1704-ben, de sárospataki jezsuiták már 1703 nyarától félnek a felkelőktől, hiszen a 17. század végi rendi mozgalmak alatt megtapasztalták a jezsuiták elleni indulatokat. Érdekes, hogy bár a szertartásokat a Napló tanúsága szerint mindennap elvégezték, az ünnepeket megünnepelték, az Agonia két ünnepét, a nagyböjti 2. és 5. vasárnapot utoljára 1702-ben jegyzik fel a Diariumba.61 Igaz, az ünnepi szertartásokat, az Oltáriszentség kihelyezése, énekes mise, szentbeszéd, délutáni litánia, megtartják, de magát az ünnepet nem említik. A katolikus hívek általában is megfogyatkozhattak, a társulati

58 „Dies Sabbathi. Hora 8va inchoatae sunt ceremoniae. Hora 8va vespertina Resurrectio cum trina explosione tormentorum, út prioribus annis. Adfuit Princeps cm magna hominum aedificatione. Dominica Resurrctionis. Sacra et conciones hora consueta. Interfuit Sacro celsissumus Princeps, apud quem pransi sunt P. Superior et P. Laur. Hora 3tia vesperae.” EK K. Ab 96. f. 38. (Diarium 1.1700. ápr. 10-11.)

59 „In festo Sancti Francisci Xaverii pauciores comparuerunt propter malum tempus; adfuit tamen celsissimus Princeps Franciscus Rákóczi, qui cum et prandium sumpsit cum serenissima Principissa in refectorio nostro.” EK K. Ab 95/1 p. 129. (Annuae 1700); „Festum S. Francisci Xaverii, concionem Germanicam dixit P. Laur, Ungaricam D. R. Plebanus Czikiensis. Princeps audivit sacrum lectum circa mediam duodecimae, audito sacro venit cum principissa ad residentiam et sumpsit prandium cum suis officialibus. Fuit praeterea praesens D. Commendans, Ad. R. D. Plabanus Uyheliensis, Ad. R. D. Plabanus Tolcsvensis, Ad. R. D. Plabanus Czikiensis, R. P. Praesidens Rsdensis Minorita.” EK K. Ab 96. f. 46. (Diarium I. 1700. dec. 3.)

60 Gyulai, 2008. 326-329. p.

61 „Dominica 2da Quadragesimae. Congregationis Agoniae festivitas. Sac(rum) lect(um), con(cio) Ger(manica). Post cantatum V(enarabili) Sac(ramento) exposito. Litaniae media 3tia. [...] Dominica Passionis. Festum titulare Agoniae. Ordinaria.” EK K. Ab 96. f. 56. (Diarium I. 1702. márc. 11., ápr. 2.)