Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században
14 Egyháztörténeti Szemle X/1 (2009) emlékezés is igazolja a társulati albumok mintegy anyakönyvi funkcióját, hiszen a bejegyzések sokszor nyomon követték a kongregáció tagjainak sorsát is. A sárospataki Agonia Társulat díszkönyve nem maradt fent, így nem tudjuk, a fejedelmi család tagjai, úgyis mint a jezsuiták patrónusai mellett kik voltak az első tagjai a protestáns városban. A fejedelemasszony még az alapítás évében egy ezüst függő örökmécsest adományoz az Oltáriszentség elé, amely majdnem elérte egy négyszögletű (jezsuita) kalap nagyságát, valamint egy kivételesen nagy és különlegesen megmunkált kelyhet is.34 Kultusz és misztika A passió-misztérium már a Társulat felállítása előtt is a jezsuiták vallásgyakorlatának és kegyességének a középpontjában állt, 1664 nagyböjti időszakában minden szerdán és pénteken Krisztus szenvedéséről szóltak Sárospatakon a szentbeszédek, sőt a nagypénteki körmenet előtt a jezsuita diákok nyilvánosan eljátszották Krisztus kereszthalálát is. A passió-liturgiák olyan nagy hatással voltak Báthori Zsófiára, hogy azt mondta, fél, hogy a tisztítótűzben fog égni, mert nem rögtön rekatolizációja után fogadta meg a jezsuitákat, hogy a patakiakat megtérítsék. A körmeneten már ekkor megjelentek a flagellánsok, igaz, a látványosságot az ablakokból néző reformátusok azt mondták, a jezsuiták fizettek nekik, ráadásul a vér nem is igazi az önostorozók hátán, festett állatbőröket raktak magukra. Ennek ellenére negyvennél is több önkéntes flagelláns vállalkozott 1664-ben arra, hogy a körmenetben tevőlegesen részt vegyen. A flagellációval összekötött bűnbánati körmentek elterjedése Magyarországon inkább a 18. század első évtizedeire jellemző, így korai sárospataki megjelenését szintén a jezsuiták „innovatív” törekvései közé sorolhatjuk. A jezsuita Évkönyv szerint az eretnekségtől (vagyis a protestánsoktól) annyira idegen volt a bűnbánati megtisztulásnak ez az „imitatio Christi”-formája, hogy mintegy új „találmányra” tekintettek Sárospatakon. 1664-ben a Szent Sír tiszteleteként a templomban színes üvegkoporsót állítottak fel, amelyet titokban a protestánsok is megcsodáltak. A főrangúak sokszor elhalasztották utazásukat is, írja az Évkönyv, hogy részt vegyenek a nagyböjtben már ekkor megtartott szerdai és pénteki Krisztus szenvedéseiről szóló prédikációkon. A nagyheti liturgia része volt a Szent Sír felállítása is a 34 arabeskek környezik. Fölötte a Rákócziak ismeretes jelmondata: «Anno 1661. die 24. Octobris. Si Deus pro nobis, quis contra nos». Alatta: «Franciscus Georgius Rakoczy m. p.» sajátkezűleg.” Csergheő Géza: Magyar czímereskönyv a XVII. századból. In: Turul, 1885. 41-44. p., 42. p. 34 ,,[l]iberalitate Celsissimae Senioris accessit... pro templo calix rarae magnitudinis et singulariter elaboratus, lampas item argentea magnitudinis fere quadrati pilei, ante Venerabile pendula.” EK K Ab 95/1 p. 36. (Annuae 1666)
