Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században
A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században I. A jezsuiták jótevője, I. Rákóczi Ferenc kegyességére mind az elesettek iránti nagylelkűsége, megbocsátó lelkülete, mind az önmaga iránti szigorúság, sőt önsanyargatás jellemző volt, még halálos ágyán sem akart húst venni magához, így fokozva testi szenvedését, Kereskényi István latin nyelvű halotti beszédének tanúsága szerint: Eltávozott a pataki Jézus Társasága rezidenciájának alapítója, a kassai új bazilika mecénása, a papság mély tisztelője a szűkölkö- dők életéből, akiket nem fenséges szigorával, összevont szemöldökkel, hanem atyai szóval jobbított, akiket adományaival táplált, felemelt kedvezéseivel és fenntartott oltalmazásával, s ha a méltányosságot és jóságot megőrző igazságosság a bűnök felfedésére sarkallta, szigorúságát nyájassággal keverte, s csak önmagával volt könyörtelen, még végső haláltusájában is nehezen tűrte, hogy húsétellel kezeljék.20 A sárospataki Agonia Társulat megalapítása (1666) Báthori Zsófia fia (és családja) az oltárállításokban, a templomok felszerelésében, javadalmazásában, papok állításában is igen buzgó volt. I. Rákóczi Ferenc ravatalánál is megemlékeztek arról, hogy azokon a helyeken, ahol sokáig csak protestáns istentisztelet folyt, visszahozta a katolikus vallásgyakorlatot, s a templomokat felszereléssel, papokkal, sőt jövedelmekkel látta el, s mintegy vallásháborút folytatott ellenségeivel szemben.21 A jezsuita kegyesség a körmenetek mellett talán kongregációk alapításával támogatta és mozdította elő leginkább a hitbuzgalmat. A kegyes társulatok alapításához pápai engedély kellett, s a bullák egyben az áhítatgyakorlatok rendjét is meghatározták, ugyanakkor az ájtatosság- hoz kapcsolódó búcsúk engedélyét is tartalmazták. Érdekes, hogy Sárospatakon nem Mária-társulat alakult a jezsuiták által vezetett katolikus plébánián a 17. században, hanem az ún. Agonia Társulat, más jelt adván, vagy egy s két szóval engedelmessen felelvén, sok súlyos fájdalmi és szenvedési után lelkét szép csendessen az ó' teremtő' Istenének adá, kedvesinek s másoknak is elfelejthetetlen keserűségére.” Kiss, 1677. C2/2- C3/1 20 ,Abiit Patakiensis Societatis JESU Residentiae Fundator; Cassoviensis neo- basilicae Moecenas; cleri reverentissimus Cultor vita egenorum, quos non caperata herilis majestatis fronte, sed paterno recreabat affatu, alebat subsidiis, sublevabat favoribus, sustentabat praesidiis; vel, si scelerum indicem agere juberet aequi bonique conservatrix Justitia, mansuetudinem severitati immiscebat, soli sibi immitis, qui vel in extrema aegritudinum lucta aegre admodum dispensationem esus carnium sibi impertiri patiebatur.” Kereskényi, 1677. B/2 21 „Ille aras, quae absentes inveterato multorum squaliore annorum deplorabant Coelites, ambitioso adornavit cultu, ditavit paramentis, complevit mystis, stabilavit proventibus, introvocandae a perduellibus vitae periculo propugnavit.” Kereskényi, 1677. B2/2
