Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Dóra Zoltán: A Miatyánk szövegének értelmezéséhez
10 Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008) Az ima szövegét tovább vizsgálva, ismét hibát talál a szerző a hasonlító értelmű mondatban: „Mi nem úgy bocsátunk meg, ahogy ő tud.” Ebben igaza van, de a kérés éppen arra azt fejezi ki, hogy tudjunk mi is úgy megbocsátani, miként az Isten. Tehát a hasonlító mellékmondat itt sem hibáztatható. Ezzel a mondattal kapcsolatban még arról is szó esik, hogy sem mi, sem az Isten nem a vétkeket bocsátja meg, „hanem nekünk bocsát meg, noha vétkezünk”. Ez a felfogás sem állja meg a helyét. A megbocsát ige alapjelentése: „<Bűnt, sérelmet> nem ró fel többé ~ vmit v. vmiért vkinek.”10 A bűnök, a vétkek megbocsátását tehát egyedül Istentől remélhetjük. Szerzőnk a „Ne vígy minket kísértésbe” felszólító mondatot is kifogásolja. Mint láttuk, a Károli-féle fordításban a kísértet szó szerepel. Az Etimológiai szótár a kísértet szót 1372 utánról adatolja „kísértés” jelentésben, a „szellem” jelentése pedig 1800-ban jelenik meg.11 A mai nyelvhasználat különbséget tesz a kísértet és a kísértés szavunk között. Ez utóbbinak az új kiadású értelmező kéziszótárban két jelentése van: „1. Az a cselekvés, hogy vkit kísértve rosszra csábítanak. 2. Annak az állapota, kialakuló hajlandósága, akit kísértenek. ~be esik, jön.” Imádságunk idézett mondata erre a második jelentésre vonatkozik. Ne vígy minket abba az állapotba, azaz óvj meg attól a hajlandóságtól, hogy kísértésbe essünk! Maleczki a kísértésbe visz szerkezetet „indogermán szószaporítás”-nak tekinti. A szó értelmezését illetően Jeleníts István írja: ,A- Miatyánk záró kérésében védelemért fohászkodunk.” Szerinte „arról a kísértésről van szó, amely arra csábít, hogy Istentől elforduljon az ember.”12 És íme az utolsó kifogás. Miként említettem, a „Ne vígy minket kísértésbe” és a „de szabadíts meg a gonosztól” tagmondatok kizáró ellentétes viszonyban vannak. Szerzőnk a ne hagyd...de és a nemcsak...de szókapcsolatot „latinizmus”-nak bélyegzi, a de helyett a hanem kötőszót javasolja. Nézzük mit ír a Nyelvművelő kéziszótár a hanem kötőszó szócikkben! ,JVemcsak v. nem csupán után enyhe ellentétet fejez ki: nemcsak hétköznap dolgozikhétvégén is.” Majd alább a következőket: „Ha erősebb az ellentét, a ~ kötőszót felválthatja a de: nemcsak a bánat, de a váratlan nagy öröm is okozhat sírógörcsöt. Enyhe ellentét v. megszorítás kifejezésére azonban ne használjuk a de kötőszót: nem sárgára, de fehérre festette; helyesebben; nem sárgá10 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk.: Pusztai Ferenc. Bp., 2003. 11 ETSz. 2006. 411. 12 Jeleníts, 1978.
