Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - BESZÁMOLÓ - Holló Péter: Egyházak és tolerancia Magyarországon
66 Egyháztörténeti Szemle IX/1 (2008) fus, az Országos Rabbiképző Egyetem docense beszélt a tolerancia teológiai vonatkozásairól. Az előadók az egyes világvallások toleranciához való viszonyát vizsgálták, jelesül a kereszténységét, a zsidóságét és a buddhizmusét. A konferenciáról — az előzetesen meghirdetett program ellenére — más elfoglaltsága miatt hiányzott VÁRSZEGI ASZTRIK, aki a „Katolikus egyház és a tolerancia Magyarországon” címmel tartott volna előadást, a konferencia első részében. így az előadók között a legnagyobb keresztény felekezet részéről senki sem képviseltette magát a rendezvényen. Az előadások utáni rövid diszkusszióban — Csepregi András előadásának apropóján — vita bontakozott ki arról, hogy vajon a monoteista vallás minden esetben természeténél fogva intoleráns-e, hiszen például a Biblia alapelvként szögezi le az egyén lelkiismereti szabadságát. Monoteizmus és monoteizmus között persze nagy különbség van, hiszen például az iszlám vallás egészen más megközelítésből szemléli ezt a kérdést. A második blokkban a téma történeti vonatkozásai kerültek napirendre. FAZEKAS Csaba történész, a Miskolci Egyetem oktatója előadásában az állam és az egyházak magyarországi kapcsolatairól beszélt a 18- 20. században — a rendelkezésére álló idő miatt értelemszerűen vázlatosan, a főbb csomópontokat (törvényeket) kiemelve. SZABÓ CSABA történész, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese a törvény megszületésének közvetlen történelmi előzményeiről, a koalíciós időszak 1944-1947-ig tartó szakaszáról szólt. (Megjegyzendő, hogy — Romsics Ignác terminus technicusával élve — sokkal pontosabb Magyarország szovjetizálásának időszakának nevezni az 1944-1949 közötti időszakot.) Ezt követően RajkT ZOLTÁN történész, az Adventista Teológiai Főiskola oktatója előadásában a kisegyházak és az 1947. évi XXXIII. tv. kapcsolatát vizsgálta, illetve ezen belül is főképp azt az utat, amely a kisegyházak számára a törvény megszületéséig vezetett. FEKETE SÁNDOR, a Miskolci Egyetem politológusa hozzászólásában pedig a szovjet hatalom és a törvény egymáshoz való viszonyát vette górcső alá. A konferencia második felében a téma jogi vonatkozásai — és egyben aktualitásai — kerültek napirendre. SCI IWEI'l'ZER GÁBOR, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa a felekezetek egyenjogúságának alkotmányos alapjairól beszélt, kiemelve a 4/1993-as alkotmánybírósági határozat jelentőségét, amely leszögezi, hogy az államnak az egyházakat egyenlően kell kezelnie — noha a társadalmi súly tekintetében természetesen vannak különbségek közöttük. KÖBEL SZILVIA, az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkárságának egyházjogi szakértője az állam és az egyházak közötti megállapodásokat vizsgálta, mind a pártállam, mind pedig a jogállam időszakában, rámutatva — többek között — az 1997-es, Szentszékkel kötött szerződés jogi szempontból problémás vonatkozásaira. SZATÍIMÁRY BÉLA, a Károli Gáspár Református Egyetem docense a református egyház és a felekezeti egyenjogúság, valamint az 1947. évi XXXIII. tv. és a felekezeti egyenjogúság kapcsolatáról szólt, kiemelve,
